Rengeteg esetben félreértést okoz, hogy mit is jelentenek az emojik.

A digitális kommunikáció térnyerésével egyre több félreértés születik az egyszerűnek tűnő üzenetekből – derül ki a Yettel friss, országos kutatásából. Bár a magyarok többsége sürgős helyzetekben továbbra is a telefonhívást választja, a mindennapi kommunikációban egyre inkább az írásos formák dominálnak – nem kevés konfliktust generálva.

Sürgős ügyben hívunk, máskor írunk

A felmérés szerint 10-ből 8 magyar azonnal telefonál, ha sürgős ügyről van szó. Ugyanakkor a bonyolultabb témák esetében már jelentős különbségek mutatkoznak a generációk között. Míg az 54 év felettiek kétharmada ilyenkor is a hívást részesíti előnyben, a 26 év alattiak körében ez az arány jóval alacsonyabb, és minden negyedik fiatal inkább üzenetben intézi az ilyen beszélgetéseket.

Hasonló eltérés figyelhető meg a találkozók szervezésében vagy munkahelyi egyeztetések során is: a fiatalabbak inkább írnak, míg az idősebbek szívesebben telefonálnak. Kivételt jelent a születésnapi köszöntés, amely mára nagyrészt az online térbe költözött.

A chat sokszor félreérthető

A kutatás rámutat arra is, hogy az írásos kommunikáció gyakran vezet félreértésekhez. A válaszadók közel kétharmadával előfordult már, hogy magyarázkodniuk kellett egy elküldött üzenet miatt. Ennek egyik fő oka, hogy a szöveges formából hiányoznak a hangsúlyok és az érzelmi árnyalatok.

Nem meglepő, hogy sokakat zavarnak bizonyos kommunikációs jelenségek:

• a helyesírási hibák a megkérdezettek 84%-át idegesítik,
• az írásjelek hiánya 75%-uk számára problémás,
• a túlzott emoji-használat pedig 70%-uknak okoz frusztrációt.

Amikor egy emoji konfliktust okoz

A hangulatjelek használata különösen megosztó. A válaszadók több mint fele tudatosan kerüli bizonyos emojik használatát, mert azok jelentése félreérthető lehet, és 43% már találkozott olyan helyzettel, amikor nem értette a kapott hangulatjel szándékát.

Az egyik leginkább vitatott jel a „lájk” (👍), amelyet bár sokan használnak, a fiatalabb generáció egy része kifejezetten negatív vagy passzív-agresszív jelentést tulajdonít neki. Hasonló a helyzet a klasszikus mosolygó arccal is, amelyet egyesek kedves gesztusként, mások viszont ironikus vagy lekezelő reakcióként értelmeznek.

Bizonyos emojik – például a koponya, a kés vagy a bohóc – pedig szinte kizárólag a fiatalabb korosztály kommunikációjában jelennek meg, és jelentésük gyakran generációs kontextushoz kötött.

Több információ egy hívásban

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy a digitális kommunikáció leegyszerűsített formái nem mindig alkalmasak az összetettebb üzenetek átadására. Egy-egy karakter, emoji vagy akár egy pont is külön jelentéstartalmat hordozhat, amely könnyen félreérthető.

Ahogy arra a Yettel szakértője is rámutat, a telefonhívások előnye éppen abban rejlik, hogy a beszéd során a hangsúlyok, reakciók és érzelmi árnyalatok is megjelennek. Ezek segítenek pontosabban közvetíteni a szándékot, és csökkentik a félreértések esélyét.

Nem elavult, csak alulhasznált

Bár a fiatalabb generációk egyre inkább az írásos kommunikációt részesítik előnyben, a kutatás alapján egyértelmű: bizonyos helyzetekben a telefonhívás továbbra is hatékonyabb eszköz. Különösen akkor, ha a mondanivaló összetett, érzelmi töltetű vagy könnyen félreérthető.

A digitális korban tehát nem az a kérdés, hogy üzenetet írjunk vagy telefonáljunk – hanem az, hogy mikor melyiket érdemes választani.