Lengyelország 250 millió eurós bírságot kérhet a Metára a csalárd hirdetések miatt

Lengyelország 250 millió eurós bírság kiszabását kezdeményezte a Meta ellen az Európai Bizottságnál, elsősorban a Facebookon és Instagramon megjelenő csalárd hirdetések és mesterséges intelligenciával készített deepfake tartalmak miatt. Brüsszel szerint a lengyel hatóságok által benyújtott bizonyítékokat beépítik a Meta ellen folyamatban lévő vizsgálatba.

Krzysztof Gawkowski lengyel digitális ügyekért felelős miniszter csütörtökön fordult az Európai Bizottsághoz azzal a kéréssel, hogy szabjon ki 250 millió eurós bírságot a Meta platformjain tapasztalt problémák miatt. A miniszter szerint a vállalat nem tett megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy visszaszorítsa a lengyel felhasználókat célzó csalárd reklámokat és illegális tartalmakat.

Gawkowski élesen fogalmazott: szerinte „véget kell vetni a vadnyugatnak” a platformokon.

Brüsszel vizsgálja a lengyel bizonyítékokat

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy megkapta a lengyel kormány beadványát. Thomas Regnier, a Bizottság szóvivője szerint a lengyel hatóságok által átadott bizonyítékokat figyelembe veszik a Meta ellen folyó vizsgálatban.

Brüsszel már korábban eljárást indított a Facebook és az Instagram ellen az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálya, a Digital Services Act (DSA) alapján. A vizsgálat többek között az illegális tartalmak kezelésére, a felhasználói bejelentésekre és a platformok működésének átláthatóságára is kiterjed.

A Bizottság szerint a csalárd hirdetések és a deepfake-ek komoly problémát jelentenek. A mesterséges intelligenciával létrehozott vagy manipulált videók ugyanis egyre könnyebben használhatók ismert személyek nevével és képmásával készített befektetési vagy egyéb csalásokhoz.

Lengyel politikus és üzletember is szerepelt hamis videókban

A lengyel ügyben az elmúlt hetekben több konkrét eset is felhívta a figyelmet a problémára. Nemrég egy olyan, mesterséges intelligenciával létrehozott videó terjedt a Facebookon, amelyben Karol Nawrocki lengyel elnök digitális mását használták egy állítólagos befektetési lehetőség népszerűsítésére.

Korábban Rafał Brzoska, az InPost alapítója is fellépett hasonló tartalmak miatt. Az üzletember képmását szintén jogosulatlanul használták fel csalárd hirdetésekben.

A lengyel kormány szerint ezek nem elszigetelt esetek. Gawkowski az Európai Bizottságnak küldött levelében arra hivatkozott, hogy a lengyel hatóságok és kiberbiztonsági szervezetek ismételten jelezték a problémát a Metának, ennek ellenére a vállalat intézkedéseit nem tartja elegendőnek.

A Meta szerint több mint 137 ezer hirdetést távolított el

A Meta vitatja, hogy ne tenne lépéseket a csalások ellen. A vállalat a lengyel digitális ügyek minisztériumának küldött válaszában azt közölte, hogy 2025 júliusa és 2026 júniusa között mintegy 137 ezer, Lengyelországból származó hirdetést távolított el, amelyek megsértették a csalásokkal és átverésekkel kapcsolatos szabályokat.

A Meta állítása szerint ezek több mint 88 százalékát még azelőtt eltávolították, hogy a felhasználók bejelentették volna őket.

A vállalat ugyanakkor a csalárd hirdetések elleni fellépést a digitális platformok egyik összetett problémájaként írta le, amelyhez a technológiai vállalatok, a kormányok és a bűnüldöző szervek együttműködésére van szükség.

Gawkowski ezt a választ nem tartotta kielégítőnek. Szerinte a Meta nem mutatott be olyan konkrét intézkedéseket, amelyek megfelelően kezelnék a lengyel felhasználókat érő kockázatokat.

Varsó is kritikát kapott Brüsszeltől

Az ügy egyik sajátos eleme, hogy miközben az Európai Bizottság támogatja a lengyel hatóságok által átadott bizonyítékok vizsgálatát, magát Lengyelországot is bírálja a DSA hiányos végrehajtása miatt.

A tagállamoknak nemzeti szinten is ki kell jelölniük a digitális szolgáltatások koordinátorát, aki a DSA végrehajtásának egyik kulcsszereplője. Brüsszel szerint Lengyelország ezt még nem tette meg teljes körűen.

Az Európai Bizottság 2025 májusában az Európai Unió Bíróságához fordult Lengyelország ellen a DSA nem megfelelő végrehajtása miatt. A szabályozás bevezetése ráadásul belpolitikai vitát is kiváltott: Karol Nawrocki elnök januárban megvétózta a végrehajtáshoz szükséges lengyel jogszabályt, arra hivatkozva, hogy az szerinte adminisztratív cenzúrához vezethet.

Akár a Meta éves bevételének 6 százaléka is lehet a bírság

Az Európai Bizottság 2024 májusában indított hivatalos eljárást a Facebook és az Instagram működésével kapcsolatban. A vizsgálat során 2025 októberében már előzetesen arra jutott, hogy a Meta egyes területeken megsérthette a DSA előírásait, többek között a kutatók adatokhoz való hozzáférésével és az illegális tartalmak bejelentésére szolgáló mechanizmusokkal kapcsolatban.

Azóta további területek is bekerültek a vizsgálatba, köztük a 13 év alatti gyermekek Facebook- és Instagram-használata, valamint bizonyos, a Bizottság szerint potenciálisan addiktív funkciók.

A jelenlegi megállapítások előzetesek, a Meta számára pedig biztosított a válaszadás lehetősége. Ha a Bizottság végül jogsértést állapít meg, a DSA alapján a vállalatra akár a teljes éves, világszintű árbevételének 6 százalékáig terjedő bírság is kiszabható.

A lengyel kormány által kért 250 millió eurós összeg így nem önállóan meghatározott uniós büntetés, hanem Varsó kezdeményezése a már folyamatban lévő európai eljárás keretében. Arról, hogy lesz-e tényleges bírság, annak összege pedig mekkora lehet, az Európai Bizottság további vizsgálata dönthet.

Az ügy jól mutatja, hogy az AI-alapú csalások és a deepfake-ek terjedése már nem pusztán technológiai vagy platformmoderációs kérdés: egyre inkább a digitális szolgáltatások európai szabályozásának egyik központi problémájává válik.

Forrás: TVP World