Biztonsági aggályokat vetett fel Norvégiában, hogy kínai gyártmányú bérautók kamerái katonák mozgását és a katonai létesítmények belépőkódjainak megadását is rögzítették egy Oslo közelében tartott hadgyakorlat során. Bár a felvételeket a gyakorlat után törölték az autókból, egyelőre nem tisztázott, készült-e róluk máshol is másolat.

A norvég fegyveres erők szeptemberben, a Hovedstad elnevezésű nagyszabású védelmi gyakorlat idején használták azokat a járműveket, amelyekkel kapcsolatban később biztonsági aggályok merültek fel. A katonák a Hertz autókölcsönzőn keresztül bérelték az autókat, amelyek közül legalább kettő a kínai Changan Automobile tulajdonában álló Deepal márkához tartozott.

A norvég Dagens Næringsliv beszámolója szerint a járművek kamerái olyan videófelvételeket készítettek, amelyeken a katonák be- és kiszállása, a különböző helyszínek közötti mozgása, valamint a katonai kapuknál használt biztonsági kódok megadása is látható volt.

Nem tudni, hová kerülhettek a felvételek

A felvételeket a beszámolók szerint a hadgyakorlat befejezését követően törölték a járművekből. Az azonban továbbra sem világos, hogy az adatokról készültek-e másolatok, illetve tárolták-e azokat a járműveken kívül is.

A történtek ismét ráirányították a figyelmet az internetkapcsolattal rendelkező modern autók adatbiztonsági kockázataira. Az újabb járművekbe épített kamerák, érzékelők és adattároló rendszerek számos olyan információt gyűjthetnek, amelyek katonai vagy más érzékeny környezetben különösen fontosak lehetnek.

Egy katonai létesítmény bejáratánál használt belépőkód vagy a személyzet mozgásáról készült felvétel például biztonsági szempontból érzékeny információnak számíthat. A kérdés ezért nem kizárólag az, hogy egy adott autó melyik országban készült, hanem az is, hogy milyen adatokat rögzít, hogyan kezeli azokat, és ki férhet hozzájuk.

A rendelkezésre álló beszámolók ugyanakkor nem szolgáltatnak bizonyítékot arra, hogy a felvételeket szándékosan kínai hírszerzési célokra gyűjtötték volna.

A norvég parlamentben is kérdéseket vetett fel az ügy

Az incidens a norvég parlamentben is téma lett. Himanshu Gulati ellenzéki politikus Tore Onshuus Sandvik védelmi minisztertől kért magyarázatot arra, hogy a hatóságok megfelelő biztonsági ellenőrzéseket végeztek-e, mielőtt engedélyezték a járművek használatát katonai létesítményekben.

A kérdés azért is fontos, mert a modern katonai műveletek biztonsága egyre inkább függ az informatikai rendszerek, a kommunikáció és az adatkezelés védelmétől. A kockázatok nem feltétlenül kizárólag a hagyományos katonai eszközökhöz kapcsolódnak: akár egy bérelt, hétköznapi használatra tervezett személyautó is rögzíthet érzékeny információkat.

A norvég fegyveres erők közlése szerint nincs általános tilalom az egyes országokban gyártott járművek használatára. Ez arra utal, hogy a járművek eredete önmagában nem elegendő a használatuk megítéléséhez, ugyanakkor a konkrét adatkezelési és biztonsági kockázatok vizsgálata elengedhetetlen lehet.

A kínai tulajdonosi háttér is a figyelem középpontjába került

Az ügy kapcsán a Hertz Norway tulajdonosi háttere is szóba került. A társaság a Volvo Carson keresztül kapcsolódik a kínai Geely csoporthoz. A Volvo Cars ugyanakkor elutasította azokat a felvetéseket, amelyek szerint a kínai tulajdonosi háttér önmagában biztonsági kockázatot jelentene.

A tulajdonosi kapcsolatok és a járművek adatkezelési gyakorlata azonban két külön kérdést jelentenek. Egy vállalat nemzetisége vagy tulajdonosi háttere önmagában nem bizonyítja az adatokkal való visszaélést. A biztonsági kockázatok megítéléséhez többek között azt kell vizsgálni, milyen adatokat gyűjtenek a járművek, hol tárolják azokat, és milyen hozzáférési lehetőségek állnak rendelkezésre.

Egyre nagyobb kihívás az intelligens járművek biztonsága

A norvégiai eset jól mutatja, hogy a digitalizációval a járművek már nem pusztán közlekedési eszközök. A kamerákkal, érzékelőkkel és hálózati kapcsolattal felszerelt autók olyan adatokat is rögzíthetnek, amelyek egy katonai gyakorlat vagy más érzékeny tevékenység során biztonsági jelentőséggel bírhatnak.

A történtek nyomán ezért felmerülhet, hogy a jövőben szigorúbb ellenőrzésekre, külön adatkezelési előírásokra vagy speciális járműhasználati szabályokra lehet szükség a katonai létesítményekben.

Egyelőre azonban nem ismert, hogy a norvég hatóságok milyen további intézkedéseket terveznek, és az sem tisztázott, hogy a rögzített felvételek elhagyták-e a járműveket. Az eset mindenesetre arra figyelmeztet, hogy a katonai adatbiztonság szempontjából a látszólag hétköznapi eszközök is új típusú kockázatokat hordozhatnak.