Egy régi turbós gázkazán meghibásodása komoly fejfájást okozhat a társasházakban élőknek. A csere ugyanis nem feltétlenül oldható meg egy új készülék felszerelésével: a közös kéményrendszer korszerűsítése több lakást is érinthet, a munkálatok pedig költségesek és időigényesek lehetnek. A fűtésre optimalizált klíma gyors alternatívát jelenthet, a levegő-víz hőszivattyú pedig a fűtést és a melegvíz-ellátást is kiválthatja.

Sok társasházi lakásban még mindig az eredetileg beépített turbós gázkazán felel a fűtésért és a használati melegvíz előállításáért. Az idősödő berendezések azonban egyre gyakrabban szorulhatnak cserére, ami különösen azokban az épületekben jelenthet problémát, ahol több lakás használ közös égéstermék-elvezető rendszert.

Ilyen esetekben egy meghibásodott kazán pótlása nem feltétlenül egyszerű feladat. Az új készülék telepítése előtt műszaki vizsgálatra, a kéményrendszer átalakítására, esetenként pedig több lakást érintő egyeztetésre is szükség lehet. A tulajdonosok így akár hosszabb időre is fűtés és meleg víz nélkül maradhatnak.

Az LG Electronics Magyarország szakértője szerint ezért érdemes a kazán cseréjét nem pusztán meghibásodás esetén felmerülő kényszerű kiadásként kezelni, hanem lehetőségként is tekinteni rá a teljes fűtési rendszer korszerűsítésére.

A régi kazán cseréje többe kerülhet, mint gondolnánk

A fűtési technológiák és az energiahatékonysági előírások az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A régi turbós gázkazánok helyett ma jellemzően kondenzációs készülékekben gondolkodnak, ezek telepítése azonban a meglévő égéstermék-elvezetés korszerűsítését is szükségessé teheti.

Társasházakban ez különösen összetett kérdés, hiszen a kéményrendszer nem minden esetben alakítható át egyetlen lakás igényei szerint. A munkálatokhoz műszaki felmérésre, egyeztetésre és jelentős többletköltségre is szükség lehet.

A hosszú távú tervezést az európai energiapolitika változásai is indokolják. Az Európai Unió 2025-től főszabály szerint megszüntette az önálló, fosszilis tüzelésű kazánok telepítéséhez nyújtott állami pénzügyi ösztönzőket, és 2040-re a fosszilis tüzelésű kazánok fokozatos kivezetését tűzte ki célul.

Mindez nem jelenti azt, hogy minden meglévő gázkazánt azonnal le kellene cserélni, de egy nagyobb felújítás előtt érdemes a villamos energiára épülő alternatívákat is megvizsgálni.

Klímával is fűthető a lakás, de van egy fontos korlát

Ha a gázkazán váratlanul meghibásodik, a fűtésre optimalizált klíma gyors megoldást kínálhat. Megfelelő teljesítményű készülékkel akár a teljes lakás fűtése is megoldható, feltéve, hogy az ingatlan adottságai és a helyiségek elrendezése ezt lehetővé teszik.

A megfelelő berendezés kiválasztásakor azonban nem elegendő pusztán a lakás alapterületéből kiindulni. Számít a hőszigetelés, a nyílászárók állapota, az árnyékolás, valamint az is, hogy a készülék mennyire hatékonyan működik alacsony külső hőmérsékleten.

„Fűtési célú alkalmazás esetén a megfelelő készülék kiválasztásánál nemcsak a névleges fűtőteljesítményt, hanem az alacsony külső hőmérséklet mellett rendelkezésre álló teljesítményt és a szezonális energiahatékonyságot is érdemes figyelembe venni. A korszerű inverteres klímaberendezések többsége alkalmas fűtésre, ugyanakkor a különböző modellek között jelentős eltérés lehet abban, hogy hideg időben milyen hatásfokkal és mekkora teljesítménycsökkenés mellett üzemelnek” – mondta Jenei Dávid, az LG Electronics Magyarország légkondicionáló üzletágának értékesítési mérnöke.

A klímás fűtésnek ugyanakkor van egy lényeges korlátja: a hagyományos levegő-levegő hőszivattyús berendezések nem állítanak elő használati meleg vizet. Ha korábban a gázkazán a zuhanyzáshoz és a háztartási vízhasználathoz szükséges meleg vizet is biztosította, annak előállításáról külön kell gondoskodni.

A klíma ezért jó átmeneti vagy akár hosszabb távú fűtési megoldás lehet, de önmagában nem feltétlenül váltja ki a régi kazán valamennyi funkcióját.

Hőszivattyúval a fűtés és a melegvíz is megoldható

A teljes gázfűtési rendszer kiváltására a levegő-víz hőszivattyú is alternatívát jelenthet. Ez a berendezés a külső levegőből nyert hőenergiát egy vízkeringetéses fűtési rendszernek adja át, megfelelő kialakítással pedig a használati meleg víz előállításáról és a lakás hűtéséről is gondoskodhat.

A technológiát korábban elsősorban új építésű, jól szigetelt, padlófűtéssel ellátott ingatlanokhoz társították. Az újabb berendezések fejlődésével azonban a meglévő épületek korszerűsítésekor is érdemes megvizsgálni az alkalmazás lehetőségét.

Az LG tájékoztatása szerint a THERMA V termékcsalád egyes modelljei a gyártó adatai alapján akár mínusz 15 Celsius-fokos külső hőmérséklet mellett is képesek 75 Celsius-fokos előremenő fűtővizet előállítani. Ez megfelelő tervezés esetén a radiátoros fűtési rendszerek megtartását is lehetővé teheti.

A radiátorok megléte tehát önmagában nem zárja ki a hőszivattyú használatát. A hatékonyság azonban attól függ, hogy a meglévő hőleadók milyen vízhőmérséklet mellett képesek biztosítani a lakás megfelelő fűtését.

„A radiátoros fűtés önmagában nem zárja ki a hőszivattyúra való átállást. Azt szükséges hozzá megvizsgálni, hogy a meglévő radiátorok milyen fűtővíz-hőmérséklet mellett képesek kifűteni a lakást, ugyanis ettől függ a rendszer hatékonysága és üzemeltetési költsége” – emelte ki Jenei Dávid.

A hőszivattyús rendszer további előnye, hogy működéséhez nincs szükség földgázra vagy égéstermék-elvezető rendszerre. Ez különösen hasznos lehet azokban a társasházakban, ahol a közös kémény miatt a kazáncsere nehézségekbe ütközik.

Ezeket kell ellenőrizni a telepítés előtt

A hőszivattyú azonban nem minden társasházi lakásban telepíthető egyszerűen. A beruházás előtt több műszaki és társasházi feltételt is meg kell vizsgálni.

• A kültéri egység elhelyezése: fel kell mérni, hogy az erkélyen, a homlokzaton vagy a tetőn rendelkezésre áll-e megfelelő hely.
• Társasházi hozzájárulás és engedélyek: a tervezett elhelyezéstől és az épület adottságaitól függően hozzájárulásra vagy hatósági egyeztetésre is szükség lehet.
• Zaj és rezgés: a kültéri egységet úgy kell elhelyezni, hogy működése ne okozzon indokolatlan terhelést a lakóknak.
• Villamos hálózat: ellenőrizni kell, hogy a lakás elektromos rendszere alkalmas-e a berendezés működtetésére.
• Melegvíz-tároló: számolni kell a használati meleg víz előállításához szükséges tároló helyigényével.
• Meglévő fűtési rendszer: fel kell mérni a lakás hőigényét és a radiátorok, illetve más hőleadók alkalmasságát.

A helyhiányra egyes gyártók integrált beltéri egységekkel kínálnak megoldást. Az LG THERMA V kínálatában például olyan változatok is szerepelnek, amelyek 200 literes használati melegvíz-tárolót és több rendszerkomponenst egy kompakt egységben egyesítenek.

Megéri lecserélni a gázkazánt?

A műszaki megvalósíthatóság mellett a beruházás költségeit és várható megtérülését is érdemes kiszámítani. A hőszivattyú a környezeti levegő energiáját is hasznosítja, ezért egy egységnyi felhasznált villamos energiával több egységnyi hőenergiát képes a lakásba juttatni.

A tényleges üzemeltetési költség azonban több tényezőtől függ: számít az épület szigetelése, a szükséges fűtővíz-hőmérséklet, a berendezés hatékonysága és az alkalmazott áramtarifa is. Az arra jogosult hőszivattyús rendszereknél igénybe vehető H tarifa a fűtési idényben mérsékelheti a villamosenergia-költségeket.

A beruházás értékelésekor nemcsak a készülék árát kell figyelembe venni, hanem a telepítés, az esetleges átalakítások és a rendszer későbbi üzemeltetésének költségeit is. A megtakarítás mértékét ezért minden esetben az adott ingatlanra és a tényleges használati szokásokra alapozott számítással célszerű meghatározni.

Egy elöregedett turbós kazán cseréje tehát nem feltétlenül jelent egyszerű készülékcserét, különösen közös égéstermék-elvezető rendszerrel rendelkező társasházakban. A fűtésre optimalizált klíma gyors segítséget nyújthat, a levegő-víz hőszivattyú pedig megfelelő műszaki feltételek mellett a fűtés, a melegvíz-ellátás és akár a hűtés feladatát is átveheti. A döntés előtt ezért érdemes szakemberrel felmérni az ingatlan adottságait, a társasházi telepítés feltételeit és a teljes beruházás várható költségeit.