Jogellenesen emelt árat a DAZN, visszajárhat a pénz az ügyfeleknek – Magyarországon is követendő példa lehet az ítélet.
Fontos fogyasztóvédelmi győzelmet aratott Németországban a DAZN streamingplatformmal szemben a fogyasztóvédelem: a bíróság jogellenesnek minősítette a szolgáltató 2021-es és 2022-es egyoldalú áremeléseit. Az érintett előfizetők visszakaphatják a jogalap nélkül beszedett többletdíjakat, bár a döntés még nem jogerős. Az ügy Magyarországon is tanulságos lehet, hiszen a streaming- és előfizetéses szolgáltatások áremelései a hazai fogyasztókat is rendszeresen érintik.
Nem emelhetnek tetszés szerint árat a streamingplatformok, még akkor sem, ha az előfizetőknek lehetőségük van lemondani a szolgáltatást – ezt üzeni a német Hammi Felsőbb Tartományi Bíróság DAZN elleni döntése. A bíróság érvénytelennek minősítette a sportközvetítéseket kínáló streamingplatform szerződéses árkiigazítási feltételeit, amelyek alapján a szolgáltató 2021-ben és 2022-ben jelentősen növelte előfizetési díjait.
Az ítélet komoly következményekkel járhat, ugyanis megnyithatja az utat az érintett ügyfelek többletbefizetéseinek visszatérítése előtt. A döntés egyúttal fontos üzenet a teljes előfizetéses piac számára: a szolgáltatók nem háríthatják korlátlanul a fogyasztókra az üzleti költségeik és profitelvárásaik változását.
Egy év alatt csaknem a duplájára emelkedett az előfizetés ára
A DAZN áremelései különösen látványosak voltak. A havi előfizetés díja először 11,99 euróról 14,99 euróra nőtt, majd 2022-ben már 29,99 eurót kellett fizetniük az ügyfeleknek. Az éves előfizetések ára ugyanezen időszakban 119,99 euróról 149,99 euróra, később pedig 299,99 euróra emelkedett.
A probléma nem pusztán az áremelés mértéke volt, hanem annak jogalapja is. A szolgáltató úgy érvényesítette az új díjakat, hogy az érintett előfizetők nem adtak kifejezett hozzájárulást a magasabb árakhoz.
A német bíróság szerint a szerződéses árkiigazítási feltétel nem volt kellően átlátható. Az ügyfelek ugyanis nem tudhatták előre, milyen körülmények között, mikor és mekkora mértékben emelheti a DAZN az előfizetési díjakat. A kikötés ráadásul lehetőséget adott arra is, hogy a vállalat az áremelésekkel további profitot érjen el.
A bíróság azt sem fogadta el megfelelő indokként, hogy az ügyfelek az áremelés után felmondhatták az előfizetésüket. A lemondási lehetőség önmagában nem tesz jogszerűvé egy tisztességtelen szerződési feltételt.
Akár több száz euró is visszajárhat
A döntés elsősorban azokat a Németországban élő jelenlegi és korábbi előfizetőket érintheti, akiknek 2021-ben vagy 2022-ben a kifejezett hozzájárulásuk nélkül emelték meg a díját.
Nem minden DAZN-ügyfél jogosult azonban visszatérítésre: az ügy az egyoldalúan megemelt díjakból származó többletbefizetésekre vonatkozik, nem pedig azokra az esetekre, amikor valaki már eleve a magasabb árú konstrukciót választotta.
A visszaigényléshez a német csoportos kereseti eljárásba is be kellett jelentkezni, amelynek határideje 2026. szeptember 25. volt. Az egyéni visszatérítés összege attól függ, hogy melyik áremelés érintette az előfizetőt, és mennyi ideig fizette a magasabb díjat.
A különbség jelentős lehet: a havi 14,99 eurós díj 29,99 euróra emelése tizenkét hónap alatt 180 euró többletkiadást jelentett.
A pénz visszafizetése ugyanakkor még nem automatikus. A november 18-i döntés egyelőre nem jogerős, a DAZN pedig a német Szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz fordulhat. Amennyiben a döntés véglegessé válik, további jogi és végrehajtási lépések következhetnek. Az érintetteknek ezért érdemes megőrizniük a szerződéseiket, az áremelésekről szóló értesítéseket és a fizetési bizonylatokat.
Magyarországon is követendő példa lehetne
A német ügynek Magyarországon is komoly jelentősége lehetne. A hazai fogyasztók szintén számos előfizetéses szolgáltatást vesznek igénybe, a streamingplatformoktól a digitális szolgáltatásokon át a telekommunikációs csomagokig. Az áremelések itt sem ritkák, és sokszor az ügyfelek csak egy értesítésből értesülnek arról, hogy a következő hónaptól többet kell fizetniük.
A német ítélet egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem elegendő egyszerűen lehetőséget biztosítani az előfizetés lemondására. A szolgáltatóknak olyan szerződési feltételeket kell alkalmazniuk, amelyekből a fogyasztók számára egyértelműen kiderül, milyen feltételekkel és milyen indokok alapján változhatnak az árak.
Ez Magyarországon is követendő fogyasztóvédelmi példa lehetne. Indokolt lenne, hogy a hazai szolgáltatók szerződési feltételeit is következetesen vizsgálják, különösen az egyoldalú árváltoztatásra vonatkozó kikötéseket. Ha pedig egy vállalat jogellenesen emelt díjat, az érintett ügyfelek számára a tényleges visszatérítés lehetőségének megteremtése is fontos lenne.
A német példa azt mutatja, hogy a fogyasztóvédelem nem merülhet ki a tisztességtelen szerződési feltételek megállapításában: a cél az is, hogy az ügyfelek visszakaphassák a jogalap nélkül befizetett pénzüket.
Nem a DAZN az egyetlen szolgáltató, amely ellen felléptek
A streamingpiacon az elmúlt időszakban több nagy szolgáltató üzletpolitikája is fogyasztóvédelmi vitákat váltott ki Németországban.
Az Amazon Prime Video esetében például a korábbi árazási gyakorlat került jogi viták középpontjába, és a német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság döntése után a vállalatnak vissza kellett térnie a korábbi díjszabáshoz az érintett ügyfelek esetében.
A Disney+ ellen pedig a prémium szolgáltatási funkciók megváltoztatása, illetve eltávolítása miatt léptek fel a fogyasztóvédők, akik kártérítési igényeket is megfogalmaztak.
Ezek az ügyek közös problémára világítanak rá: a digitális előfizetések világában a szolgáltatók gyakran változtatják az árakat és a szolgáltatási feltételeket, miközben a fogyasztók mozgástere korlátozott. Egyre fontosabb kérdés tehát, hogy milyen jogok illetik meg az előfizetőket, ha a vállalatok egyoldalúan módosítják a korábban vállalt feltételeket.
A DAZN elleni német döntés még nem jelenti azt, hogy minden áremelés jogellenes lenne, de egyértelművé teszi: a szolgáltatók szerződéses szabadsága nem korlátlan. És talán éppen ez az a fogyasztóvédelmi szemlélet, amelyből Magyarországon is érdemes lenne többet alkalmazni.






