A félelemre és a bizonytalanságra jól lehet építeni, így nincs is mit csodálkozni azon, hogy a kiberbűnözés köszöni szépen: él és virul a COVID-19 járvány alatt.
A járvány kitörésekor ugrásszerűen nőtt meg az olyan adathalász kísérletek száma, amely valamilyen formában kapcsolódott a vírushoz. A felmérések szerint nem sokat javult a helyzet a második negyedévre, hiszen a kiberbűnözők továbbra is jó üzletet látnak a pandémiában.
Ennek egyébként több oka is van: egyrészt a téma érzékenysége miatt sokkal többen kattintanak ellenőrzés nélkül az adathalász linkekre, másrészt a karantén idején lényegesen megnövekedett az online vásárlások száma, amikor szintén könnyen megeshet egy-egy félrekattintás.
A kiberbűnözők az emberek koronavírussal kapcsolatos félelmeire és aggodalmaira alapozzák támadásaikat: különböző figyelemfelhívó koronavírusos témák kapcsán hamis és fertőzött oldalak kattintására veszik rá az embert, ahol a továbbiakban fertőzött programok letöltésére ösztönzik a netezőt. Ezzel általában különböző zsarolóvírusokat töltenek le a gépre, amely azonnal titkosítja az adatokat. De olyan is előfordulhat, hogy fake koronavírus-segélyoldalakat hoznak létre, ahol az emberek banki adatait igyekeznek ellopni.
Másrészről a távmunka is segíti a kiberbűnözőket, ugyanis az otthoni gépek közel sem olyan biztonságosak, mint vállalatiak, így a különböző konferenciahívást segítő programokban is lényegesen könnyebb rést találni. A profit maximalizálása érdekében a nagyobb haszonnal kecsegtető vállalatok elleni támadások különösen felértékelődtek az utóbbi időben, ahol egy sikeres zsarolóvírus a végét is jelentheti a COVID-19 miatt egyébként is meggyengült vállalkozásnak. Érdemes tehát mindig körültekintően eljárni, ha gyanús oldalakra tévedünk, és feleslegesen semmiképpen ne szolgáltassuk ki a személyes adatainkat.
[sc name=”facebook” ]
