Feketelistára tette a Xiaomit az amerikai kormányzat. Mi lehet ennek a vége? Mi lehet a háttérben? Érik a Xiaomi tiltás?
Két nappal ezelőtt bombaként robbant a hír, hogy az amerikai kormányzat feketelistára tette a Xiaomit. Sokan egyből arra gondoltak, hogy ugyanaz történik, mint a Huawei-jel, amely ellen másfél éve igen komoly szankciókat vezettek be, és amely cég mobilos részlegét hazavágta az embargó. De tényleg ez a terv? Ugyanúgy tönkre teszik a Xiaomit, mint a Huawei-t?
Nem ugyanaz a lista
Kezdjük a legfontosabbal! A Xiaomi 2021 január 15-én több más kínai céggel együtt valóban felkerült egy feketelistára. Ennek értelmében a vállalatnak 2021 november 11. után nem lehet amerikai tulajdonosa, azaz magyarán a részvényeseknek addig meg kell válniuk a tulajdonrészüktől. Ezzel ellentétben a Huawei esetében teljesen más típusú korlátozásokat vezettek be. Hiszen ott azt tiltották meg az amerikai (USA értelemszerűen) hátterű cégeknek, hogy üzleteljenek a kínai vállalattal. Azaz nem adhatnak el nekik technológiát, szolgáltatásokat stb. Sőt, még az is tiltott, hogy ezen cégek olyanokkal üzleteljenek, akik kapcsolatban állnak a Huawei-jel. Emiatt például a Panasonic és a Samsung is arra kényszerült, hogy felmondja a Huawei-jel kötött megállapodásait, egyébként őket is embargó sújtotta volna.
Ez sokkal súlyosabb és könyörtelenebb tiltás, hiszen ennek következtében a Huawei mobilokból például hiányoznak a Google szolgáltatások, ami miatt radikálisan lecsökkent az érdeklődés a Kínán kívüli piacokon a gyártó eszközei iránt. Emiatt csökkent a piaci részesedés, a bevétel, és a konszern arra kényszerült, hogy például eladja az évek alatt komoly munkával felépített másodlagos brandjét, a Honort. Valamint az sem utolsó szempont, hogy neki kellett állniuk rohamtempóban kiépíteni egy alternatív rendszert, ami nyilván brutális fejlesztési- és marketing költségekkel jár.
A Xiaomit érintő, november 11-én életben életbe lévő korlátozás nem ennyire vészes. Nem is kell komoly trükközés, hogy valaki amerikai tulajdonú cégből átjátssza a részvényeket addig valami olyan szervezethez, amely máshol van bejegyezve. Így gyakorlatilag bárki meg tudja oldani, hogy megmaradjon a tulajdonrésze. Persze ez kellemetlen, főleg egy olyan cég számára, amelyet sokkal inkább kitett a befektetők magatartásának. A Xiaomi ugyanis sokkal kevesebb szállal kapcsolódik a kínai államhoz, mint a Huawei, és a tőkéje jelentős részét a tőzsdére bocsátás után szerezte.
Mindenesetre jelen állás szerint a Huaweinél tapasztaltaktól egyáltalán nem kell tartani a Xiaomi esetében. Szó nincs Xiaomi tiltás bevezetéséről, vagy arról, hogy például korlátoznák a Google szolgáltatások elérését, ami valóban hatalmas kellemetlenséget problémákat okozhat a felhasználóknak.
A vád
A vád kifejezetten rosszindulatúnak tűnik, hiszen a Trump adminisztráció azzal indokolta a Xiaomi feketelistára tételét, hogy a cég együttműködik a kínai hadsereggel. Ez pedig veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára. Ezt a vádat a Xiaomi egyébként azonnal, hivatalos közleményben utasította vissza. Mindenesetre mi alapvetően eléggé természetesnek találjuk, ha egy kínai cég üzleti kapcsolatban áll a kínai hadsereggel. Kíváncsiak lennénk, hogy mit szólna az USA kormánya, ha más országok azért bojkottálnának amerikai cégeket, mert azok kapcsolatban állnak az USA haderejével. Akkor nyilván azért lenne felzúdulás, egyébként teljes joggal.
Mi áll a háttérben?
2021-január 20-án az új amerikai elnök hivatalba lép, és az eddigi távozik. A Xiaomi elleni fellépésre pedig öt nappal korábban, január 15-én került sor. Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy az egész akciónak belpolitikai célja van, és szó nincs arról, hogy a Xiaomi tényleg akkora fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra, ami indokolna egy ilyen radikális lépést, pont most.
Véleményünk szerint ez nem más, mint egy akna, amelyet a leköszönő amerikai elnök hagyott utódjára, kényszerhelyzetbe hozva azt. Amennyiben a Biden adminisztráció leveszi a Xiaomit a feketelistáról, akkor majd lehet rájuk mutogatni, hogy kínai zsoldban állnak, csak kommunikálták azt, hogy kemény kézzel bánnak majd Kínával, valójában rövid pórázon tartják őket stb. stb…
Egyébként az új amerikai kormánynak nem lesz nagyon más választása, mint visszavonni ezt az intézkedést. Ez ugyanis totális bizonytalanságot szül az iparágban, a befektetők is rossz néven vennék, valamint nagyon komoly és súlyos kínai válaszcsapással járna, amelyet a vírus által meggyengített amerikai gazdaság nem biztos, hogy feltétlenül megengedhet magának. A cél egyébként biztosan nem is a Xiaomi megregulázása volt, a konszern csak egy eszköz volt. E cég ugyanis ellentétben a Huawei-jel, nincs jelen a hálózati és egyéb nagyvállalati piacon. Alapvetően a végfelhasználókra, kisfogyasztókra koncentrál, azaz nem is sérti a nagy amerikai holdingok érdekeit.
Tehát, hogy a címben felvetett kérdésre röviden válaszoljunk: Nem, nem fog a Xiaomi a Huawei sorsára jutni. Egyáltalán nem kéne a politikai csatározásokba belekeverni a nagy tech cégeket! Ez se a gyártóknak, se a kereskedőknek, se a fogyasztóknak nem jó.
[sc name=”facebook” ]
