Ellenben magánpénzből megy az egész, és a cél kideríteni, hogy van-e bármilyen, életre utaló jel a Vénusz esetében.
A kaliforniai székhelyű Rocket Lab által irányított és finanszírozott első Venus Life Finder misszió 2023-ban indul, és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) szakemberei irányítják a projektet. A kilövés egy Electron rakétával történik majd, amely egy 50 kilós szondát szállít a Photon űrhajó fedélzetén az öt hónapos, útra, mindezt abban a reményben, hogy el tud végezni néhány percnyi kutatást. A szonda egy kifejezetten erre a küldetésre tervezett lézeres műszert is tartalmaz amelynek célja, hogy a felhőkbe való rövid ereszkedése során az ott talált cseppekben összetett kémiai folyamatok jeleit észlelje. Ha fluoreszcenciát vagy szennyeződéseket észlel a cseppekben, az arra utalhat, hogy a légkörben nem csak kénsav található.
Miért fontos ez? Nos, ha van élet a Vénusz légkörén belül, akkor valószínűleg valamilyen mikrobiális jellegről lehet szó, amely a felhőrészecskék belsejében lakik. Sara Seager, a Venus Life Finder Missions vezető kutatója reméli, hogy ez egy új paradigma kezdete, ami olcsóbb, sűrűbb, és célzottabb munkát jelent. Ez egy új és gyorsabb módja az űrkutatásnak, és szerinte ez nagyon MIT-s. Az emberek már régóta beszélnek a Vénuszra irányuló küldetésekről, de ők egy új, koncentrált, miniatürizált műszercsomaggal álltak elő, hogy elvégezzék ezt a bizonyos munkát. Azt viszont mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a Vénusz, mint a Föld legközelebbi bolygója, egyáltalán nem ismeretlen, hiszen 1990-94 között a Magellán űrszonda behatóan tanulmányozta.
[sc name=”facebook” ][/sc]
