Génmódosított szuperkatonák – közelebb vannak, mint gondolnánk?

A jövő hónap folyamán génszerkesztéssel foglakozó kutatók gyűlnek össze Londonban, ahol He Jiankui, a világ első génmódosított babáinak orvosa is a témák között lesz. 

A hírhedt genetikus, He Jiankui 2018-ban fedte fel egy konferencia alkalmával, hogy génszerkesztett csecsemőket hozott létre a CRISPR-Cas9 génszerkesztési technológiával. Az orvos csapatával együtt még embrió állapotukban módosította a géneket, hogy azok ellenállóak legyenek a HIV-vírussal szemben. A születendő gyermekeket nagy kockázatnak tették ki ezzel, mivel a CRISPR nem tökéletes eszköz, így akár nem kívánatos géneket is előállíthattak volna. Az orvost tiltott orvosi tevékenységért három év börtönbüntetésre, kollégáit két, illetve másfél év szabadságvesztésre ítélték.


„Átbeszéljük, mi történt azzal a három gyerekkel, akiknek a fiziológiáját megváltoztathatta a genomszerkesztés” – mondta a The Guardiannek Robin Lovell-Badge, a közelgő konferencia szervezője, aki jelen volt annál az ülésnél is, ahol Jiankui  az emberiókon történő genomszerkesztést ismertette. A kutatók alapvetően arra a kérdésre keresik majd a választ, hogyan lehetne a genomszerkesztéssel olyan betegségeket gyógyítani, mint a rák, a cukorbetegség, az izomdisztrófia és a vakság, melyekre egyelőre nem létezik tökéletes gyógymód.

He Jiankui
A génszerkesztett csecsemőkért felelős He Jiankui. (Fotó: Getty Images)

A jelen problémái mellett egyes tudósok inkább a jövőre koncentrálnak. Az egyik ötlet például az űrhajósokra vonatkozik, hogy azok jobban védve legyenek a sugárzás és a súlytalanság nem kívánatos hatásaitól, ami jelentősen megkönnyítené az emberiség Marsra való eljutását. Mindezeket hallva, okkal merülhet fel a kérdés, hogy hol tartanak a génszerkesztés katonai felhasználásával foglalkozó kutatások. Habár erre konkrét válasz még nem érkezett, Lovell-Badge gondolatmenete komoly aggodalomra adhat okot.

„Elgondolkodhatnánk a májenzimek módosításán is, hogy a férfiak és a nők ellenállóbbak legyenek a vegyi hadviselés során használt méreganyagokkal szemben, vagy azon, hogy olyan változtatásokat hajtsunk végre, amelyek ellenállóbbá teszik a katonákat a biológiai fegyverekkel szemben” – mondta Lovell-Badge, hozzátéve, azt is fontolóra lehetne venni, hogy úgy nyúljanak bele a génekbe, hogy az infravörös vagy ultraibolya tartományban is képesek legyünk látni.

Hogy a Lovell-Badge által vizionált szuperkatonák mikor lepik el a Földet, még nem tudni, az viszont több mint rémisztő, hogy a génszerkesztést láthatóan nem csak a gyógyításban akarják majd használni: hatalmas katonai potenciált is látnak benne.

[sc name=”facebook” ][/sc]

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
Facebook
Twitter
LinkedIn
Pinterest
Benke Éva

Benke Éva

Az ifjabb nemzedék tagja, akikből még nem veszett ki a lelkesedés. Kedvelt témái leginkább a tudomány és a lifestyle területéről kerülnek ki
Teszteltünk

Ezeket olvastad már?