Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz egykori vezetője korábban azt mondta, hogy az orosz űrállomás szükség esetén katonai célokra is bevethető lesz.
Az Egyesült Államok és Oroszország más partnerekkel együtt 1998 óta dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), az ukrajnai háború hatásai azonban a bolygón is túl nyúlnak: Oroszország tavaly áprilisban úgy döntött, hogy az invázió hatására bevezetett nyugati szankciók miatt kiszáll a nemzetközi űrprogramból. Bár korábban az a hír járta, hogy 2024-ig vesznek részt az oroszok a nemzetközi űrprojektben, ezt követően pedig elhagyják a Nemzetközi Űrállomást, végül az eredetileg tervezettnél tovább, 2028-ig maradnak majd űrhajósaik a fedélzeten.
Ahogy az mostanra biztossá vált, Oroszország nem csak egyszerűen kiszáll az ISS üzemeltetéséből, de helyette saját űrállomást is épít, amelyet két részletben fognak felbocsátani: először négy modul indul útnak, majd később egy szervizállomást is utána küldik. Nemrégiben pedig az is kiderült, mikor bocsátanák fel az űrállomás első részét.
„2027-ben pályára kell állítani az első szegmenst” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök Koroljovban tett látogatása alkalmával.
A Roszkozmosz főnöke, Jurij Boriszov szerint Oroszországnak mihamarabb üzembe kell helyeznie a saját űrállomását, különben fennáll annak a veszélye, hogy lemarad a riválisaitól, beleértve az amerikai, az európai, a kanadai és a japán űrügynökségek közös projektjét. Oroszország egyébként nincs egyedül saját űrállomásra vonatkozó terveivel: Kína 2022-ben bocsátotta fel saját űrállomásának második darabját, amely ezzel elérte teljes nagyságát.
