A James Web űrteleszkóp a Tejútrendszer szívében rejlő csillagkeletkezési régiót tanulmányozta, ahol többek közt „őscsillagok” is laknak. 

Újabb lélegzetelállító képsorokkal állt elő a világ legdrágább és legfejlettebb űrtávcsöve, amely ezúttal a Sagittarius C névre keresztelt, kaotikus csillagkeletkezési régióra irányította figyelmét. Ez a régió nagyjából 300 fényévnyire van a Sagittarius A*-tól, azaz attól a szupermasszív fekete lyuktól, amely a galaxisunk közepén foglal helyet.

A teleszkóp érzékeny műszerei lehetővé tették a tudósok számára, hogy eddig soha nem látott részletességű képeken keresztül vizsgálják meg a szóban forgó régiót, amelyet csillagpor és gáz, elsősorban a hidrogén és a hélium sűrű koncentrációja jellemez, amelyek a csillagok születésének „alapanyagai”.

A Webb adatainak segítségével végül 500 ezer csillag jelenlétét sikerült feltárni a Sagittarius C  régióban, ahol különböző méretű és korú csillagok élnek. Többek közt protocsillagot is találni köztük, ami a születőben lévő csillag kialakulási fázisa – ezek lennének tehát az őscsillagok. A csillaghalmazok középpontjában pedig egy óriási protocsillag található, amelynek tömege meghaladja a Nap tömegének mintegy harmincszorosát. Az ilyen hatalmas protocsillagok vizsgálata különösen fontos a kutatók számára, mert segíthetnek megérteni a csillagok születésének és növekedésének bonyolult mechanizmusait.

Azt már eddig is tudták a kutatók, hogy a csillagok óriási por- és gázfelhőkben születnek meg, a Webb infravörös kamerája azonban ionizált hidrogént is lencsevégre kapott a régió alsó szélén, ami szokatlanul nagy mennyiségben van jelen.

A tudósok egyelőre nem tudják, mi okozza, hogy az említett gáz ilyen ekkora mennyiségben található meg a protocsillagok körül, de tovább kívánnak kutatni a témában, ahogy az ionizált hidrogénben lévő „tűszerű” struktúrákat is vizsgálják, amelyek látszólag rendezetlenül helyezkednek el.