Klímaváltozás, halálos vírusok, nukleáris katasztrófa, mesterséges intelligencia: de vajon mikor üt a végítélet órája?
Habár évezredek óta várjuk a világvégét, senki nem tudja biztosan, hogyan fog kihalni az emberiség, azt viszont igen, hogyan lesz vége a Földnek: a tudomány jelen állása szerint nagyjából 5 milliárd év múlva a Nap vörös óriássá változik, és ezzel a lendülettel szépen elnyeli majd bolygónkat. Attól azonban nem kell tartanunk, hogy mi is vele halunk, jelen tudásunk szerint ugyanis jóval hamarabb ki fogunk halni.
A világvége szcenáriók között előkelő helyet foglalnak el azok az elméletek, amelyekben az éghajlatváltozás miatt pusztul ki az emberiség. A Bristoli Egyetem kutatói szuperszámítógépen végzett szimulációval elemezték ezt a nem túl vidám forgatókönyvet, arra a kérdésre keresve a választ, hogy ha az éghajlatváltozás következtében halnánk ki – amire minden esélyünk megvan -, akkor ez milyen formában, és mikor következne be. A Nature Geoscience tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt az UNILAD szemlézte.
A csapat azt találta, hogy a jövőben a kontinensekből egyetlen óriási szuperkontinens jönne létre (ezt nevezzük mondjuk Pangea Ultimának), ahol elviselhetetlen körülmények uralkodnának: az átlaghőmérséklet 40 és 50 Celsius-fok közé esne, még több szén-dioxid lenne a levegőben, kevés lenne az édesvíz, annál magasabb viszont a páratartalom. Alexander Farnsworth, a tanulmány vezető szerzője szerint ezek a körülmények végső soron oda vezetnének, hogy megpecsételnék az emberiség és sok más élőlény sorsát.
„Az emberek – sok más fajjal együtt – kihalnának, mivel képtelenek lennének izzadsággal elegendő hőt leadni, hogy lehűtsék a testüket” – mondta a kutató.
Nekünk viszont még nem kell túlzottan aggódni, legalábbis abból a szempontból nem, hogy nem mostanában fog bekövetkezni a világvége: a szuperszámítógép szerint van még nagyjából 250 millió évünk a teljes kipusztulásig.
