A hatóságok szerint az 1986-os katasztrófa óta magára hagyott nagy termőföldek ismét alkalmasak növénytermesztésre.
A csernobili katasztrófa helyszínéhez közeli nagy termőföldeken a nem biztonságosnak tekintett szint alá csökkent a sugárzás mértéke, ami azt jelenti, hogy a területek ismét megfelelnek a mezőgazdasági termelés feltételeinek. Valerij Alekszandrovics Kasparov, az Ukrán Nemzeti Élet- és Környezettudományi Egyetem munkatársa kijelentette, hogy a katasztrófa helyszíne körül felmért terület több mint 80 százaléka ismét alkalmas mezőgazdasági tevékenységre.
Az Interesting Enginerring megjegyzi, hogy a felszabadult területekre most különösen nagy szüksége van Ukrajnának, mivel az Oroszországgal vívott háború miatt szántóterületeinek jelentős része harci zónává alakult.
A kutatók szerint a katasztrófát követő legnagyobb egészségügyi veszélyt a jód-131 izotóp jelentette, úgy vélik, hogy a pajzsmirigyrákos esetek nagy részét ez az izotóp okozta. A jódizotóp felezési ideje azonban mindössze nyolc nap, így az elkövetkező években elhanyagolható szintre csökkent a mértéke. Más anyagok azonban, mint például a cézium-137 és a stroncium-90, több mint három évtizedig sem bomlanak el, és még mindig jelen vannak a területen, igaz kisebb mértében, mint korábban.
Az 1986. április 26-án történt atomerőmű-baleset hatására május 4-éig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki. A Greenpeace szerint a nukleáris katasztrófa következtében több mint 250 ezer embernél alakult ki valamilyen daganatos megbetegedés, ebből körülbelül 100 ezer eset lett végzetes. Bár a zóna egyes részein a sugárzás mértéke napjainkra a normális szintre csökkent, sok helyen még továbbra is az egészségügyi határérték felett van.
