Régen is voltak isteni magyar tartalmak a neten. Például ez az őszinte művészi produkció, ami egyszerre képes kiolvasztani a szemet és a fület! Hölgyeim és Uraim, Fásy Zsüli: Hotel Silver
Azzal nem értünk egyet, hogy régen minden jobb volt, de azzal igen, hogy már tizenöt, húsz, sőt huszonöt éve is voltak killer tartalmak a neten. Ezek között pedig megtalálhatóak azok a magyar vonatkozású csodák, amik a maguk idejében bejárták a világhálót.
Érdemes néha párás szemmel visszatekinteni a múltba, és elmélázni taknyos-könnyes pofával azon, hogy milyen csodákat is láttunk. Jöjjön most egy ilyen:
Fásy Zsüliett, vagy más néven Fásy Zsülike manapság közéleti szereplőként tündököl, hiszen például nagyszabású politikusokkal pózol celebritásként. Ám nem volt mindig ilyen megfontolt, mély gondolatokkal átitatott Komoly Hölgy. Régebben, fiatalabb korában inkább a Muzsikának szentelte energiáit. Igazi, elhivatott előadóként, kompromisszumokat nem ismerve szántotta felfele a deszkákat az őszinte, tiszta, hiteles Művészet zászlóhordozójaként.
Ez a nóta is egy ilyen darab! Itt Zsülike arról dalol, hogy mennyire is szereti a hajdúszoboszlói Hotel Silver szállodát, ahol mindenki a legboldogabb a világon. Láthatóan teljesen tűzbe jön, minden mozdulatából süt a tiszta vágy, hogy bárcsak megint ott lehetne ebben a csodás idegenforgalmin egységben. Nem meglepő, hogy a közönség is megvadul, iszonyú pogó kezdődik, ölik egymást a népek, hogy ők is mehessenek pancsolni.
Érdekes tény: Az amerikai hadsereg 1989-ben Guns’n Roses számokkal bírta rá a panamai diktátort, Noriegát, hogy adja meg magát. Hetekig bömböltették az ablaka alatt, amíg el nem pattantak az idegei. A Hotel Silver segítségével sokkal hamarabb végezhettek volna. Ahogy az ember hallgatja, érzi, hogy egyre fogynak az agysejtjei! Jó szórakozást a nótához!
