Az elmúlt négy évtizedben úgy kizöldült az Antarktisz, mintha füvészkertnek gondolná magát, de ez egyáltalán nem kívánatos jelenség.
Az Exeteri és Hertfordshire-i egyetemek, valamint a Brit Antarktiszkutató Intézet által készített új tanulmány műholdas adatokat használt fel annak felmérésére, hogy a terület mennyire „zöldül” az éghajlatváltozás hatására. Megállapították, hogy a félsziget növényzettel borított területe az 1986-os kevesebb mint egy négyzetkilométerről 2021-re közel 12 négyzetkilométerre nőtt.
A Nature Geoscience című folyóiratban közzétett tanulmány azt leírja, hogy ez a zöldülési tendencia az utóbbi években (2016-2021) több mint 30%-kal gyorsult fel a teljes vizsgálati időszakhoz (1986-2021) képest. Ebben az időszakban évente több mint 400 000 négyzetméterrel bővült. Dr. Thomas Roland, az Exeteri Egyetem munkatársa szerint Az Antarktisz minden növénye kőkemény, tekintve, hogy nagyon zord körülmények között kell létezniük.
A tájat még mindig szinte teljes egészében a hó, a jég és a szikla uralja, és csak egy apró töredékét népesítik be növények. „De ez az apró töredék drámaian megnőtt, ami azt mutatja, hogy még ezt a hatalmas és elszigetelt vadont is érinti az antropogén éghajlatváltozás”, fogalmazott Dr. Roland. Dr. Olly Bartlett, a Hertfordshire-i Egyetem munkatársa hozzátette: „Ahogy ezek az ökoszisztémák egyre inkább kialakulnak – és az éghajlat tovább melegszik -, valószínű, hogy a zöldülés mértéke növekedni fog.
„Az Antarktiszon a talaj többnyire szegényes vagy nem is létezik, de a növényi élet növekedése szerves anyagot ad hozzá, és megkönnyíti a talajképződést – ami potenciálisan megnyitja az utat más növények számára. Ez megnöveli a nem őshonos és invazív fajok beérkezésének kockázatát, amelyeket esetleg ökoturisták, tudósok vagy más, a kontinensre látogató turisták visznek magukkal. A kutatók hangsúlyozzák, hogy sürgős további kutatásokra van szükség a „kizöldülést” előidéző konkrét éghajlati és környezeti mechanizmusok megállapítására.
„Az Antarktiszi növényzetének az éghajlatváltozásra való érzékenysége mára világossá vált, és a jövőbeni antropogén eredetű felmelegedés hatására alapvető változásokat tapasztalhatunk ennek az ikonikus és sérülékeny régiónak a biológiájában és tájképében” – mondta Dr. Roland. Hozzátette: „Eredményeink komoly aggodalmakat vetnek fel az Antarktisz környezeti jövőjét illetően. A védelme érdekében meg kell értenünk ezeket a változásokat, és pontosan meg kell határoznunk, hogy mi okozza őket”.”
