DJI kontra Pentagon: A kommersz drónok királya perli az amerikai védelmi minisztériumot.
A kínai DJI, a világ legnagyobb dróngyártója, nem éppen csendesen reagált arra, hogy az amerikai védelmi minisztérium „kínai katonai vállalatként” bélyegezte meg.
A cég hivatalosan is pert indított a Pentagon ellen, mert felkerült arra a hírhedt listára, amely figyelmezteti az amerikai cégeket a nemzetbiztonsági kockázatokról. És ha valaki azt hinné, hogy ez csak egy kis adminisztratív probléma, téved. A DJI súlyos anyagi veszteségekről és megtépázott hírnévről beszél.
A DJI határozottan kijelentette: „Nem vagyunk a kínai hadsereg eszközei!” A cég Washingtonban keresett jogorvoslatot, hogy töröljék a listáról, ami szerintük teljesen jogellenes, és súlyosan károsítja az üzletüket. Az amerikai piacon a DJI az összes kereskedelmi drón több mint felét értékesíti, így nem kis szereplőről van szó.
Ellenszélben az amerikai piacon
A vádak komolyak: a Pentagon szerint a DJI kapcsolatai a pekingi katonai körökkel veszélyeztetik az amerikai nemzetbiztonságot. A DJI azonban nem hagyja magát: „Soha nem álltunk és nem állunk a kínai hadsereg ellenőrzése alatt.” De a védelmi minisztérium hallgat, nem reagált azonnal a DJI panaszaira.
Ráadásul a DJI számára az amerikai piac egyre rázósabb tereppé válik. A Vám- és Határvédelem nemrégiben megakadályozta több DJI drón importját, arra hivatkozva, hogy a cég megsértette az ujgur kényszermunka megelőzésére vonatkozó törvényeket. A DJI azonban tagadja, hogy gyártási folyamatában bármilyen kényszermunkát alkalmazna.
Kína és Amerika: Feszültség a levegőben
Az ügy csak olaj a tűzre a világ két legnagyobb gazdasága közötti feszültségben. Az amerikai kormányzat az elmúlt években folyamatosan szigorított a kínai cégek tevékenységére vonatkozó szabályokon, különösen azokra, amelyek állítólag segíthetik a kínai hadsereget. A Pentagon listáján már olyan óriások szerepelnek, mint a China Mobile és a CNOOC energiaóriás.
A DJI most bíróságon próbál igazságot találni, miután a Pentagon több mint 16 hónapig nem volt hajlandó tárgyalni a cég panaszairól. Az eredmény? A vállalat azt állítja, hogy elvesztette számos üzleti szerződését, és megbélyegezték mint nemzetbiztonsági fenyegetést