Hogyan lőnek ki a sikeressé váló startupok? A valódi tehetségek csak később csatlakoznak? Vajon a stratégiai tervezés a nagy cégeknek való? Mi a helyzet a rövidtávú célokkal és az irányváltással? Az ezeket a kérdéseket körüllengő mítoszokat vizsgálta a McKinsey tanulmánya, leckéket adva a sikeres növekedéshez; mi pedig annak jártunk utána, hogyan valósul meg ez a magyar üzleti szcénában.
Mi igaz a startupokat övező hiedelmekből? Öt mítosz a vállalati növekedésről
Mindenki a sikeres startupokat szeretné utánozni, villámgyorsan nagyra nőni, majd hosszú időre megragadni a globális üzleti világban. A siker titkát számtalan cikkben, tanulmányban és könyvben próbálták már megfejteni, ezekből pedig az üzleti világ leszűrt néhány alapigazságot – vagy legalábbis olyan törvényszerűségeket, amelyeket igazságnak vél.
Új tanulmány vizsgálja a startup növekedés titkait
A McKinsey nemrégiben közzétett egy tanulmányt, amelyben körüljárta a startupok növekedésének folyamatát és nehézségeit 25 olyan cég alapján, amelynek bevétele már meghaladja a 100 millió dollárt. Ezen cégek sikereinek elemzése során öt kritikus pontot állapítottak meg, melyek közkeletű hiedelemként állnak más cégek kibontakozásának útjában. Az elemzésből leszűrhető leckéket bármely iparágban tevékenykedő startupok és scaleupok hasznosíthatják a sikerhez vezető úton.
Az alábbiakban sorra vesszük, melyek ezek a startupokat övező hiedelmek, hogyan rombolja le őket a McKinsey tanulmánya, és mennyire állják meg ezek a helyüket a hazai gazdasági és üzleti környezetben.
„A startupok körül rengeteg mítosz van, már azzal kapcsolatban is, hogy mit hívunk startupnak. A startup-építéssel kapcsolatban vannak legjobb gyakorlatok, amelyek nem minden esetben alkalmazhatóak és gyakran félreérthetőek. Kicsit olyan ez, mint a diéta, különféle módszerek vannak, de mindegyik vezethet eredményhez. Valahogy a startupokkal is ez van: a nyertesek írják a történelmet”, mondja elöljáróban Biás Csongor, a Startup Hungary Alapítvány ügyvezető igazgatója.
1. mítosz: A tapasztalt tehetségek csak később csatlakoznak
A csapat személyi összetétele döntő jelentőségű nemcsak a startupok, hanem minden cég életében; kulcs lehet a sikerhez. „Már a korai szakaszban rengeteget számít, hogy a lehető legtehetségesebb embereket tudjuk meggyőzni. Ez magánál a befektetőszerzésnél is fontos, hiszen az első körös befektetések jellemzően nem az üzleti eredményekre érkeznek, hanem az alapítókba vetett hitre”, mondja Biás Csongor.
Kockázatitőke bevonás: a tehetséges emberek fontosabbak, mint a termék vagy az üzleti terv
Az általános tapasztalat mindenütt az, hogy a kockázatitőke-befektetők szerint a tehetség fontosabb, mint az üzleti terv vagy akár a termék. Mi több, a McKinsey által megkérdezett alapító-vállalatvezetők közel hetven százaléka úgy véli, hogy a tehetségek bevonása, a tehetséggondozás versenyelőnyt jelent. A sikeres vezetők tudatosak a toborzást illetően; időt és energiát fordítanak arra, hogy megtalálják a megfelelő jelölteket, akik előmozdíthatják a növekedést. Emellett meglévő munkatársaik készségeit is folyamatosan fejlesztik, hogy a következő fejlődési szintre léphessenek, alkalmazkodjanak a folyamatosan változó körülményekhez és segítsenek elérni a cég által kitűzött célokat.
Nem mindenki válik be a startup világban
Ugyanakkor az is igaz, hogy a feltörekvő cégek nem feltétlenül tudnak bárhonnan toborozni. „A nagyvállalati világban komoly tudásra és kapcsolati hálóra szert tett tehetségek ritkán érzik magukat komfortosan a startup világ dinamikájában – mondja Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője. – Elvétve akad egy-egy példa, de ezt még bőven korai lenne trendnek nevezni, ehhez még több ismert sikertörténetre lenne szükségünk.”
Igazi tehetségeket keresnek a startupok – és menedzselik is őket
A sikeres scaleupok többféle tehetségfókuszú jó gyakorlatokat alkalmaznak a siker érdekében. Ez számos elemet foglal magában. Ide tartozik a jól kidolgozott tehetségmenedzsment, beleértve a formális teljesítményértékeléseket és azok egyértelmű kapcsolatát a kompenzációval. Része a fejlesztésfókuszú vállalati kultúra, ahol a munkavállalók a saját feladatkörükön belül lehetőséget kapnak új készségek elsajátítására és kipróbálására. Ugyancsak ide tartozik az alkalmazotti élmény előtérbe helyezése, amely biztosítja, hogy minden dolgozó fókuszáltan és ambiciózusan végezze munkáját a vállalat céljainak megvalósítása érdekében.
2. mítosz: A startupok csak akkor váltanak irányt, ha muszáj
Gyakori vélekedés a startupokkal kapcsolatban, hogy csak akkor változtatnak stratégiájukon, amikor valamilyen problémával vagy kihívással szembesülnek. A McKinsey kutatása ezzel szemben más eredményre jutott: a sikeres startupok folyamatosan fejlődnek, és akkor is módosítják stratégiájukat, amikor új lehetőségeket látnak, még akkor is, ha éppen minden zökkenőmentesen halad.
A sikeres startupok nemcsak termékeiket, hanem piacaikat, vevőkörüket, stratégiájukat és üzleti modelljüket is folyamatosan alakítják, így képesek megragadni a kínálkozó lehetőségeket. A megkérdezettek közül néhány cég még új leányvállalatot is létrehozott, amikor új piacokra és régiókba léptek be, ezzel is gyorsítva a növekedést. Ezek a cégek már korai szakaszukban is kiemelkedtek proaktivitásukkal és rugalmasságukkal, és ezeket a képességeket a növekedés későbbi szakaszaiban is megőrizték.
„Ez kicsit a róka fogta csuka esete. Ha minden jól megy, nyilván kevéssé van értelme a stratégiaváltásnak. Ugyanakkor a váltást, a pivotot tágan is lehet értelmezni. Ilyen kibővített értelemben ma elég kevés cég, és nem csak startup az, amelyik megengedheti magának, hogy ne próbáljon alkalmazkodni az újabb és újabb piaci kihívásokhoz”, mondja erről Pistyur Veronika. Nyilván kevés irányváltásból lesz valódi pivot, de finomhangolásra, új üzleti modellekre is egyre nagyobb szüksége van számos piaci szereplőnek.
Az ügyfél jó – később a nagyobb ügyfél is jó, sőt, még jobb!
Hasonlóképpen látja Biás Csongor is. „Lehet, hogy éppen jól megy egy cégnek, de fel kell tudni ismerni azokat a piaci lehetőségeket, stratégiai váltásokat, amelyek újabb szintre emelhetik a céget. Magyarországon jellemzően azok a cégek lettek sikeresek, amelyek ’bottom-up’ stratégiával indultak, de ez nyilván azt is jelenti, hogy egy idő után egyre nagyobb ügyfelek felé kell nyitniuk. Ehhez változtatniuk kell a stratégiájukon, és nem csak akkor, amikor már baj van”, fejti ki véleményét.
3. mítosz: A stratégiai tervezés a nagyobb cégeknek való
A sikeres scaleupok számára elengedhetetlen a világos növekedési terv. Gyakori tévhit, hogy a stratégiának csak a nagyobb vállalatok esetében van jelentősége, és a startupok túlélhetnek pusztán próbálkozásokkal, azokat vakon végrehajtva és állandóan irányt váltva. A legsikeresebb startupoknak van egyértelmű stratégiai elképzelésük arról, hogyan növekedjenek, hogyan előzzék meg a versenytársakat, hogyan nyerjenek a piacon, és hogyan célozzák meg a megfelelő ügyfélcsoportokat. A stratégiai tervezés elengedhetetlen ahhoz, hogy a már említett bottom-up stratégia után a nagyobb vállalatok felé tudjanak fordulni, ért egyet a fentiekkel Biás Csongor is.
Stratatégiai tisztánlátás nélkül nem megy – a startupoknak sem
A stratégiai tisztánlátás lehetőséget ad a fókuszált végrehajtásra és a hatékony döntéshozatalra, amelyek révén ezek a startupok vezető szerephez jutnak a piacon. „Nyilván magyarázni sem kell, miért létfontosságú a strukturált építkezés minden fázisban. A fókusz, a folyamatos fejlődés és az átláthatóság már a kezdeti szakaszban is nélkülözhetetlen. Enélkül sikeres tőkebevonás például aligha remélhető”, mondja Pistyur Veronika.
A stratégiával az egész szervezet össze kell hangolni, és csak akkor lehet tartós, pozitív eredményeket elérni, ha a cégek befektetnek a strukturált tervezési folyamatokba, például a negyedéves tervezésekbe, amelyek célokat és mérföldköveket határoznak meg. Ezen felül a vállalatok hatékony teljesítménymenedzsment-rendszereket is alkalmazhatnak, amelyek lehetővé teszik, hogy az alkalmazottakat a kitűzött célok teljesítése mértékében jutalmazzák.
4. mítosz: A startupoknak a rövidtávú célok megvalósítására kell összpontosítaniuk
Ahelyett, hogy csak az azonnal elérhető célokra összpontosítanának, a vállalatoknak rendszerszinten kell gondolkodniuk a növekedésről. A gyorsan növekvő vállalatok kényes egyensúlyt teremtenek az azonnali szükségletek kielégítése és a jövőbeni terjeszkedés előkészítése között. Világosan látják, mi különbözteti meg őket, merész célokat tűznek ki, és több időszakra vonatkozó növekedési kezdeményezések portfólióját dolgozzák ki.
Egyensúly a növekedésben
Bár a startupok valósága azt követeli, hogy erősen a jelenlegi állapotukra koncentráljanak, a jövőbe tekintés hiánya elkerülhetetlenül „szervezeti adóssághoz” vezet: a vállalat túl bürokratikussá válik ahhoz, hogy hatékonyan működjön. Ez azt eredményezi, hogy folyamatai, struktúrája, tehetségei, kultúrája és egyéb fontos összetevői minden egyes növekedési szakaszban, minden új kihívás megjelenésével egy-két évente összeomlik.
Egyensúlyteremtés az innovatív vállalkozás értékeiben
Pistyur Veronika szerint az induló cégeknél a csapat összecsiszolódására érdemes koncentrálni – különösen fontos lehet ez az alapítói team és első munkavállalók esetében. „Ezt gyakran elhanyagoljuk, pedig sok, ha nem a legtöbb startup bukásának valódi oka éppen a nem időben és nem közösen megformált értékek mentén meghatározott működés a tagok között”, teszi hozzá. Biás Csongor a tudatos cégkultúra-építés fontosságára hívja fel a figyelmet. Ha egy startup erre már korán időt szán és folyamatokat alakít ki, az megalapozhatja a növekedést, a szervezet megfelelő fejlődését.
5. mítosz: Jobb egyszerre csak egy termékbe fektetni
A növekedés ütemének fenntartása egyre nehezebbé válik, ahogy egy startup fejlődik. Ennek érdekében a sikeres vállalatok egyszerre többféle növekedési stratégiát alkalmaznak, beleértve a földrajzi terjeszkedést, a termékportfolió diverzifikálását, erős partnerségek kiépítését, márkastratégiák bevezetését, valamint felvásárlási és egyesülési stratégiák kidolgozását. Az a képesség, hogy egyszerre több növekedési stratégiát tudjanak bevezetni és kezelni, lehetővé teszi a startupok számára, hogy több irányba is fejlődjenek.
Minden startup tulajdonképpen világuralomra vágyó óriás…?
Teljesen egyetértenek ezzel szakértőink is. „A startupok defíníciójuknál fogva világuralomra törő óriásokká akarnak válni, ehhez pedig gyakran diverzifikálni kell a termék-portfoliójukat. Több helyről kell stabilan építkezni és horizontálisan terjeszkedni. Ezt gyakran úgy teszik meg a startupok, hogy kisebb startupokat vásárolnak fel és így szereznek újabb piacot”, mondja Biás Csongor.
Pistyur Veronika is az egy lábon állás veszélyeire figyelmeztet. „Ha egyetlen termékre vagy szolgáltatásra épít a cég, egy esetleges piaci változás komolyan veszélyeztetheti a jövőjét. A diverzifikáció az erőforrások hatékonyabb kihasználására is lehetőséget nyújthat. Ugyanakkor nyilván érdemes nem szem elől téveszteni a fókuszt, és csak akkor nyitni más irányokba, ha a működésben vannak már stabil pontok. Az új területnek erősítenie kell az alapműködést, és nem konkurálnia vele. Ha ez sikerül, az növelheti a rugalmasságot és a növekedés lehetőségeit” foglalja össze a lényeget.
Startup vagy start-up – mindegy hogy írod, a felépítés és skálázás nehéz feladat!
Egy start-up felépítése és skálázása nehéz feladat. Bár minden vállalat más-más utat jár be, a megfelelő képességek kialakítása a „motorházban” lehetővé teszi a cégek számára, hogy olyan növekedési pályát határozzanak meg, amely esetében rendelkeznek a sikerhez szükséges készségekkel és eszközökkel. Az alapítók és befektetők proaktívan fejleszthetik ezeket a képességeket a vállalatukon belül, hogy támogassák a növekedést rövid és hosszú távon egyaránt, végső soron lehetővé téve, hogy a vállalatok gyorsabban és jobban fejlődjenek és léphessen új szintekre. (Kádár Éva, via IT Business, kép: Pexels)
Kár lenne ezeket kihagyni startup témában – katt!
Startup hír: jön az újabb állami támogatás
Regionális startup ökoszisztéma: belehúz a V4
Startupvilág 2024: felértékelődnek az unikornisok
A világ startup fővárosai: ide költözik, aki felfuttatná a cégét
Sikeres fintech startup terjeszkedik külföldön
Üzleti innováció és üzletfejlesztés blog bejegyzések startup és vidéke témákban
Startupok és üzleti innováció – Nem vagyunk a térképen?
Amerikai üzleti kóklerek és innovatív megoldásaik
Startup Factory – Az OXO megnyítja a lehetőséget az innovatív vállalkozások számára
Technológiai startupban gyártják az új robotembert – Poszthumán jövendőnk
Üzleti innováció a javából: nagy befektetést szerzett egy magyar fintech cég
