2024-ben ismét megjelent az Európai Unió tagállamainak digitális fejlettségét mérő Digitális Évtized index (korábban DESI), amely részletes képet ad a tagországok technológiai előrehaladásáról. A jelentés szerint Magyarország kiemelkedő eredményeket ért el az infokommunikációs infrastruktúra és az e-egészségügy területén, azonban komoly kihívásokkal szembesül a vállalkozások digitális készségeinek fejlesztésében, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében.

Infrastruktúra és e-egészségügy: itthon az EU élmezőnyében

A jelentés alapján Magyarország továbbra is erős infokommunikációs háttérrel rendelkezik: az optikai hálózatok 79,9%-os lefedettsége jelentősen meghaladja az EU 69,2%-os átlagát. Az 5G-hálózat terjedése is előrehaladott, az ország 85,6%-os lefedettséggel közelíti az uniós 94,3%-os átlagot.

Kiemelkedő teljesítményt nyújtott hazánk az e-egészségügy terén is, amelyet az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) továbbfejlesztése is elősegített. A jelentés szerint a magyar állampolgárok 86%-a fér hozzá digitálisan az egészségügyi dokumentumaihoz – meghaladva az uniós 82,7%-os átlagot.

Vállalati digitalizáció: figyelmeztető jelek a versenyképesség szempontjából

A kis- és középvállalkozások digitális felkészültsége jócskán elmarad az uniós szinttől. Jelenleg csupán a kkv-k 22,24%-a rendelkezik magas vagy nagyon magas digitális intenzitással, míg az uniós átlag 32,66%.

„Hiába adottak Magyarországon a digitális átállás infrastrukturális feltételei, a vállalatok többsége még nem érzékeli annak a valódi tétjét, ha lekési ezt az átalakulást” – mondta Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára, hozzátéve, hogy a Digitális Évtized jelentés nem pusztán egy aktuális állapotfelmérés, hanem vészjelzés a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából.

Az alapvető digitális készségekkel bíró kkv-k aránya hazánkban mindössze 57,4%, míg az EU-s átlag 72,91% – messze a 2030-as 89%-os célkitűzés alatt. Ennek következtében a legtöbb vállalkozás nem tudja kiaknázni a felhőalapú technológiák, az üzleti intelligencia (BI), vagy a mesterséges intelligencia (MI) előnyeit.

MI-használat: növekedés van, de az elterjedtség még mindig alacsony

2024-ben a magyar vállalkozások 7,41%-a használt mesterséges intelligencia-alkalmazást – duplája a 2023-as aránynak, de még mindig elmarad az EU 13,48%-os átlagától. A kkv-k körében az MI-alkalmazás aránya csupán 6,97%, míg a nagyvállalatoknál 23,46%.

A mikro- és kisvállalkozások MI-alkalmazásának legnagyobb akadálya továbbra is a megfelelő digitális készségek hiánya. A várakozások szerint a magyar MI-stratégia frissítése, amely a közeljövőben esedékes, lendületet adhat e terület fejlődésének.

Digitális munkaerő: biztató növekedés, de még nem elég

Magyarországon a digitális szakemberek aránya az összes munkavállalóhoz képest 4,5%, amely alatta marad a 5%-os uniós átlagnak, és nem éri el a 2024-re kitűzött 4,9%-os nemzeti célt sem. Ugyanakkor a növekedés üteme pozitív, ami arra utal, hogy megindult az elmozdulás a kívánt irányba.

Ezt a folyamatot számos uniós program is támogatja, amelyekhez Magyarország is csatlakozott. Az IVSZ többek között a Cyberhubs, Digitaltech EDIH, Level Up és ARISA projektekben vesz részt, amelyek ingyenes képzéseket biztosítanak a kiberbiztonság, MI és más technológiai területeken.

Következtetés: jó alapok, de nem elég az infrastruktúra

A 2024-es Digitális Évtized jelentés világossá tette, hogy Magyarország stabil technológiai alapokon nyugszik, különösen az infrastruktúra és az e-közigazgatás területén. Ugyanakkor a vállalkozások digitális felzárkózása – különösen a kkv-k esetében – még messze van az elvárttól. Ha a következő években nem történnek célzott, hatékony intézkedések a digitális készségek fejlesztésére és a technológiai tudás terjesztésére, akkor a versenyképességünk tartósan sérülhet az európai színtéren.

A Digitális Évtized 2030 program céljaihoz való sikeres hozzájárulás nemcsak gazdasági, de stratégiai jelentőségű is: csökkenti az EU technológiai függőségét, és megerősíti annak autonómiáját – ebben Magyarországnak is van feladata.