Végre kikutatták, hogy mi az oka, ha valaki állandóan ugyanazokat a rossz döntéseket hozza meg.

Sokan tapasztalták már, hogy hiába tanulnak egy korábbi hibából, mégis újra ugyanabba a helyzetbe sodródnak. Legyen szó káros szokásokról, rossz pénzügyi döntésekről vagy mérgező kapcsolatokról, a minta gyakran ismétlődik. Egy friss tudományos kutatás szerint ennek oka mélyebben gyökerezik, mint gondolnánk: az agyunkat becsapják a környezeti jelzések.

A döntéseink nagy része nem tudatos

A mindennapi életben rengeteg döntést hozunk meg automatikusan. A látványok, hangok, szagok és egyéb környezeti ingerek folyamatosan hatnak ránk – gyakran anélkül, hogy észrevennénk. Egy új tanulmány szerint ezek az úgynevezett domináns környezeti jelzések képesek irányítani a viselkedésünket, és akár visszatérő, káros döntésekhez is vezethetnek.

Így tanul az agy a környezetéből

Az agy egyik alapvető működési folyamata az asszociatív tanulás. Ennek során a korábbi tapasztalatok alapján összekapcsol bizonyos jelzéseket a várható következményekkel. Ha egy döntés egyszer jutalommal járt, az agy megjegyzi, és legközelebb automatikusan arra ösztönöz, hogy ugyanazt válasszuk.

Ez a mechanizmus normál esetben rendkívül hasznos: gyorsabbá és hatékonyabbá teszi a döntéshozatalt. A gond akkor kezdődik, amikor a körülmények megváltoznak – az agy viszont nem alkalmazkodik elég gyorsan.

Amikor a jelzések átveszik az irányítást

A Bolognai Egyetem kutatója, Giuseppe di Pellegrino által vezetett vizsgálat arra mutat rá, hogy az emberek nem egyformán reagálnak a környezeti jelzésekre. Vannak, akiknél ezek az ingerek sokkal erősebben befolyásolják a döntéseket, mint másoknál.

Az ilyen, erősen „jelzésvezérelt” emberek akkor is hajlamosak ugyanazokat a döntéseket meghozni, amikor az adott helyzet már többször is negatív kimenetelhez vezetett. Az agyuk régi mintákhoz ragaszkodik, mintha a környezet nem változott volna meg.

Miért nehéz kilépni a rossz körből?

A kutatás szerint ezeknél az embereknél csökkent a kognitív rugalmasság, vagyis az a képesség, amely lehetővé tenné a viselkedés gyors módosítását új tapasztalatok alapján. Még ismételt kudarcok után is megmaradnak a korábbi asszociációk, így az agy továbbra is „rossz tanácsokat” ad.

A tudósok szerint ez a mechanizmus összefügghet:

• addiktív viselkedésekkel,

• kényszeres zavarokkal,

• szorongással,

• valamint a visszatérő önsorsrontó döntésekkel.

Mit jelent ez a mindennapi életben?

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ismétlődő rossz döntések nem feltétlenül jellemhibák. Sok esetben az agy tanulási mechanizmusai dolgoznak ellenünk. A tudatosság, a környezet megváltoztatása és az erős jelzések felismerése segíthet megtörni a mintát.

Nem gyengeség, hanem biológia

A tudósok szerint az első lépés a változáshoz annak felismerése, hogy az agy nem mindig a jelenben él. Néha még a múlt tapasztalatai alapján hoz döntéseket – akkor is, ha azok már nem szolgálnak minket.