Az elmúlt években a futásaimat valamilyen Apple Watch kísérte végig. Jó okkal: kényelmes, okos, rengeteg funkciót kínál, és az Apple ökoszisztémában kifejezetten jól működik. Azonban mindig volt egy olyan érzésem, hogy inkább egy jó okosórát használok sportfunkciókkal, nem pedig egy kifejezetten sportolásra tervezett eszközt.
Ezért volt különösen érdekes kipróbálni a Garmin Forerunner 165 Music modellt. A Garmin órái régóta a futók kedvencei, de eddig valahogy kimaradtak nálam. Az elmúlt két hét során nem csak néhány rövid futásra vettem fel az órát: valódi edzéseken használtam, strukturált edzéstervvel.
Az edzések a TrainingPeaks rendszerből érkeztek, a pulzusmérést pedig egy Polar H10 mellkaspánt biztosította így olyan környezetben próbálhattam ki az órát, ahogyan sok futó használja.
Már néhány edzés után feltűnt: a Garmin Forerunner 165 Music egyértelműen futásra optimalizált eszköz.
Tényleg ennyivel jobb futás közben, vagy csak a sportórás filozófia tűnik meggyőzőnek elsőre?
A külső, ami megfog
A Garmin Forerunner 165 Music első ránézésre is egyértelműen sportórának tűnik, de nem a „túl technikai” vonalat képviseli. A dizájn inkább letisztult és modern, ami azt jelenti, hogy nem csak edzés közben, hanem hétköznapi viseletként is simán megállja a helyét.
A tok könnyű műanyagból készült, ami elsőre talán kevésbé ad prémium érzetet, viszont futás közben ez kifejezetten előny. Az óra mindössze 39 gramm szíj nélkül, így hosszabb edzéseken is szinte észrevehetetlen marad a csuklón. Ez különösen fontos akkor, ha valaki mint én nem szereti a nehéz, „tank jellegű” sportórákat.

A szilikon szíj jól szellőzik, nem dörzsöl, és izzadósabb futásoknál sem válik kényelmetlenné. A rögzítés stabil, az óra nem mozdul el futás közben, ami pontos mérés szempontjából is fontos.
Az óra AMOLED kijelzőt kapott, felbontása 390×390 pixel. Ez kevésnek tűnhet, de az adatok kiválóan olvashatóak, a kép tűéles még erős napfényben is.
Kétoldalt a Garmin jól ismert ötgombos vezérlése található. A gombok határozott nyomásponttal rendelkeznek, így futás közben – akár kesztyűben vagy esőben – is könnyen kezelhetők.
A hátlapon a pulzusmérő szenzor kapott helyet, amely enyhén kiemelkedik, de viselés közben nem zavaró. A kialakítás inkább funkcionális, mint látványos – és ez jól illeszkedik az óra filozófiájához.
A belső, ami megtart?
Ha Almáhozhoz szoktál, az egyik legnagyobb váltás nem az óra maga, hanem a Garmin Connect alkalmazás világa. Ennél az óránál minden a Garmin saját rendszerébe kerül, ami eleinte idegennek tűnt, de meglepően hamar megszokható. Az edzésadatok, a regeneráció figyelése, az alváskövetés – mindez rendkívül részletes, sokkal mélyebb rálátást ad a tested állapotára, mint amit az előző órám valaha adott nekem.
A BodyBattery funkció például napi szinten jelzi, mennyire vagy „feltöltve” – és meglepően pontosan tükrözte azt, amit valójában éreztem. Az adaptív edzéstervezés szintén kellemesen meglepett: figyeli a teljesítményed és a pihenőd, és ehhez igazítja a javaslatokat. Nem kell tehát fejben kalkulálni, az óra elvégzi helyetted.
Bevallom, Apple Watch használóként furcsa volt elsőre, hogy az óra egyedire szabásához több appot is le kell tölteni a telefonra. Ha pl. számlapot szeretnénk cserélni, vagy netán a Spotify-t letölteni rá, akkor azt csak egy külön appon, a ConnectIQ-n keresztül tehetjük meg. Ha túl vagyunk az első idegeskedéseken, és megszoktuk ezt a fajta működést, a rendszer kezelhetővé válik, és megnyílnak a lehetőségek.
Az óra egyik nagy előnye a konkurencia órájával szemben, hogy a számlap, és minden egyes sporttevékenység adatképernyője teljesen egyedileg testre szabható. Ráadásul akármennyi adatképernyőt hozzá tudunk adni a sportokhoz, így mindenki saját magának állíthatja be mit is szeretne látni.

Az edzések két gomb megnyomásával könnyedén elindíthatóak, nincs 3 másodperces rákészülés, mint a régi órámon. Futás közben a mérés minden esetben pontos volt, a közeli rekortán pálya hosszát mindig ugyanannyinak mérte be. A futás végeztével mutatkozik meg a másik előny: sokkal több adatot láthatunk a tevékenységünkről, mint almás társánál: Hogy csak néhányat említsek: tejsavra gyakorolt hatás, teljesítmény (W), lépésütem, függőleges oszcilláció, a talajérintési idő, vagy a becsült kiizzadt folyadék mennyisége. Ezek olyan extra adatok, melyek nagyon jól jönnek egy felépített edzésterv esetében.
Zene futás közben
A zenék tárolásában a Garmin egy lépéssel tovább megy: ahogy a másik órán, úgy a Garmin esetében is lehet Spotify, Deezer és Amazon Music lejátszási listákat szinkronizálni, pluszban saját MP3-ak pedig számítógépről tölthetők fel.
Két furcsaságot tapasztaltam csupán:
- telefonról nem lehet zenét felvinni az órára
- a hangminőség kissé rosszabb volt, laposabbak voltak ugyanazok a számok
Akkumulátoridő
Ez az a pont, ahol az Apple-nek esélye sincs. A Garmin Forerunner 165 Music mindennapi viseletben másfél hetet is kibír egyszeri töltéssel. Aktív GPS-szel, folyamatos pulzusméréssel és zenelejátszással sem merül le 18-19 óránál hamarabb edzés közben. Aki már megszokta a napi töltögetést, annak ez igazi felszabadulás lehet.
Garmin Pay – van, de ne várd el az Apple Pay szintjét
Az óra NFC-vel is fel van szerelve, tehát érintésmentes fizetésre is képes. Garmin Pay névre hallgat a funkció, és elméletben remekül hangzik – a gyakorlatban viszont kicsit körülményesebb, mint az Apple Pay. A kártya beállítása a Garmin Connect alkalmazáson keresztül történik, a fizetés pedig két külön gomb, és egy PIN kód beírása után válik csak elérhetővé. A PIN kódot ugyan 24 órán belül csak egyszer kell beírni, de a működés egy fokkal több odafigyelést igényel. Nem vészes, de érezhető a különbség.
Mire kell számítani a váltás után?
Néhány dolog azért hiányzott az átállás után. Az Alma ökoszisztéma rugalmassága a gombok és funkciók testreszabásában itt korlátozott – az öt fizikai gomb logikája megvan, de kevésbé személyre szabható. Egyszerre csak néhány adatot jeleníthet meg egy képernyőn, és aki a bőséges appok világához szokott, az itt szűkebbnek találhatja a kínálatot. Hívások fogadása, Siri-szerű asszisztens – ezek sem adottak ezen az órán.
Cserébe viszont kapsz egy órát, amely tényleg ért a sporthoz, részletes és megbízható adatokat közöl, és nem engedi, hogy elvessz az értesítések tengerében futás közben.
Összefoglalás – Megéri az átállás?
Ha elsősorban okostelefon-kiegészítőt keresel, és a mindennapi Apple-ökoszisztéma fontosabb neked a sportfunkcióknál, akkor a Forerunner 165 Music valószínűleg nem a te eszközöd. De ha sportolsz, szereted a részletes egészségügyi, és teljesítmény adatokat, és eleged van a napi töltögetésből – akkor igen, megéri a váltás. Még egy elkényeztetett Apple Watch-os számára is.
Az órát a garmin.hu biztosította számunkra.
További teszteket itt találsz.





