A pletykák szerint a Motorola több mint 350 tartalomgyártót vett célba, mert negatív véleményükkel állítólag rontották a cég hírnevét.

Két népszerű szivárogtató, Yogesh Brar és Aryan Gupta is arról számolt be, hogy egy „kínai tulajdonú, amerikai gyökerű” okostelefon-márka – amelyet a legtöbb kommentelő a Motorolával azonosít – több száz jogi felszólítást küldött ki influenszereknek és közösségi média fiókoknak. A vád szerint a márkáról közzétett negatív tartalmak súlyosan károsították a cég arculatát.

Gupta szerint a listán több mint 350 fiók szerepel az X-től (Twitter) az Instagramon át a YouTube-ig, köztük egészen kicsi és közepes méretű tartalomgyártók is. A hírek szerint a cég nem csupán az általános kritikákat, hanem a konkrét minőségellenőrzési hibákról (QC issues) szóló beszámolókat is megpróbálja elfojtani.

A szivárogtatók szerint ez a lépés „első az indiai piacon”, ahol eddig a márkák inkább PR-stratégiákkal vagy termékfejlesztéssel próbálták kezelni a negatív visszhangokat. Ha a vádak igaznak bizonyulnak, az radikális fordulatot jelenthet a véleményszabadság és a tech-újságírás területén.

Ahelyett, hogy a hibákat javítanák, a hibákról beszélőket büntetnék. Aryan Gupta posztjában megjegyezte, hogy „többet nem is beszélhet nyilvánosan az ügyről, különben bajba kerülhet”, ami tovább növeli a feszültséget a téma körül. Fontos hangsúlyozni, hogy hivatalos megerősítés még nem érkezett, és egyetlen gyártó sem vállalta fel nyilvánosan az akciót.

Ugyanakkor, ha beigazolódik a sejtés, az komoly visszacsapást (úgynevezett Streisand-effektust) válthat ki. A kritika elnyomása helyett a botrány csak még nagyobb figyelmet irányíthat a telefonok esetleges hibáira. A szakértők szerint ez a stratégia hosszú távon rombolhatja a vásárlói bizalmat, hiszen ki hinne egy olyan tesztelőnek, aki csak azért dicsér egy terméket, mert fél a bírósági idézéstől?