SpaceX: egyre inkább egyeduralkodó szerepet tölt be az űriparban. A cég olyan a világűrben, mint a Kelet-indiai Társaságok voltak a tengereken – szerintük. Szerintem pedig pár éve még kicsit furcsa érzéssel posztoltam az űr-iparágról, de szemmel láthatóan óriási pénz és hatalom lehet benne, ha ilyen keményen igyekeznek ellehetetleníteni a piacvezető űrkereskedőt.
Innovatív SpaceX: indul az űrgyarmatosítás?
A gyarmatosítás korában a Kelet-indiai Társaságok hatalmas befolyással bírtak a tengeri kereskedelemben, ma a SpaceX szinte egyeduralkodó jellegével nagyon hasonló szerepet tölt be az űriparban.
Olvass az űrgyarmatosításról: Elon Musk húsz éven belül egymilliós várost építene a Marson (Qubit)
„SpaceX vs. cimborák kapitalizmusa: minden szabadversenyes kapitalizmust szeretünk, feltéve, ha azt a mi emberünk csinálja és a haszon nálunk csapódik le.” (A szerkesztő kommentárja)

Izomszag: durván kipattintott agyakkal próbálkozik a két kutató
Rendkívül érdekes elemzést tett közzé a Cambridge-i Egyetem két kutatója nemrégiben: az összehasonlító vizsgálataik szerint ma a SpaceX egyre inkább egyeduralkodó szerepe súlyos hatással lehet az egész űriparra. Különösen a jelenkori űrversenyben jelenthet hátrányt az USA számára, Kínával szemben. 2025-ben a SpaceX 75 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett mindenben, amit az emberiség a világűrbe akart juttatni. A Kelet-indiai Társaságok a csúcsidőszakában, az 1820-as években csupán 72 százalékos részesedéssel bírtak az Ázsia és Európa közti tengeri kereskedelemben.
A tengeri kereskedelem hőskorában négy nagy Kelet-indiai Társaság volt, a legjobban ismert brit mellett a holland, a francia és a portugál, a kutatásban ezek tevékenységét vették figyelembe, mivel ezeké volt a döntő arányú szerep. Például az 1570-es években a Carreira da Índia (a portugál Kelet-indiai Társaság) szinte 100 százalékban uralta a Jóreménység-foka körüli útvonalat – a kutatók most ehhez hasonlították a SpaceX helyzetét.
Közös pont még az is, hogy a portugálok saját fejlesztésű karakkokkal járták az óceánt és szállították például a fűszereket, pont úgy, ahogy a SpaceX is saját fejlesztésű, újrahasznosítható rakétáival vált éllovassá.
A portugáloktól az 1700-as évek elejére a holland VOC vette át a vezető szerepet, majd később a brit Kelet-indiai Társaság, de ezek esetben kisebb volt a piaci részesedés, mint ma a SpaceX-nek. (A francia társaság részaránya nem haladta meg soha a 25 százalékot.)
Elindult az Új Felfedezések Kora
„A világűr egyre inkább olyan, egy-két vállalat által irányított határterületté válik, amilyenek a világ óceánjai voltak egykor” – magyarázta Dr. Alessio Terzi, a kutatás vezetője. Terzi, aki közgazdász, az elemzésen együtt dolgozott Dr. Stefano Marcuzzi történésszel. Közös munkájukban összehasonlították az 1500-1800 közti időszak, vagyis a vitorlázás kora tengeri kereskedelmét a mai űrbéli tevékenységhez szükséges rakétaindításokkal.
Mindkét esetre igaz, hogy az ilyen vállalatok teljes autonómiában dolgoznak (illetve dolgoztak), irányításuk alá tartozik közel a teljes infrastruktúra, és kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket a szabályozás hiányosságai afféle szürke zónaként megteremtenek. Ezzel pedig átveszik a szerepet a nemzetállamoktól.
Egyenlő pályák egyenlő esélyek: éljen a szabadverseny – de előbb egy kis ungabunga
A SpaceX számára ezt az egyeduralkodói lehetőséget pont a gyenge szabályozás és a geopolitikai versengés teremtik meg. Ennek köszönhető, hogy a kormányok kénytelenek magáncégekre hagyatkozni nemzetbiztonsági feladatokban is.
„Az USA csapdába esett. Ha megfékeznék a SpaceX-et, akkor ezzel hátrányos helyzetbe kerülnének Kínával szemben, így az amerikai kormányokat semmi sem ösztönzi erre a lépésre. A Kelet-indiai Társaságok esetére ugyanez vonatkozott annak idején” – mondta Terzi.
Piacvezető SpaceX
2025-ben az USA-ban a rakétaindítások 94 százalékát a SpaceX hajtotta végre, ez nagyrészt a költségek csökkenéséhez köthető. Míg a 2000-es évek elején egy kilogramm hasznos teher űrbe juttatása 15 ezer dollár volt, ma ez csak 4 ezer. Eközben a SpaceX megteremtette a saját gazdasága alapjait is az újrafelhasználható rakétákkal és a Starlink rendszerrel.
Globálisan a SpaceX 2014-ben a hasznos terhek 10 százalékát juttatta a világűrbe, ma mintegy 80 százalékért felel.
A gyors fejlődése azt is biztosítja, hogy egyszerűen a rendelkezésre álló összes lehetőséget kihasználja, esélyt se hagyva a versenytársaknak. Emellett, szintén a Kelet-indiai Társaságokhoz hasonlóan, a SpaceX is összefonódott a nemzetállammal katonai és kommunikációs eszközein keresztül. A gyarmati időkhöz hasonlóan a SpaceX is maga írja a szabályokat.
Jó kis SpaceX – nyúljuk le!
A kutatók szerint az USA kormányának sürgősen tennie kellene azért, hogy ne váljon egy maroknyi magáncégtől függővé a teljes űripar. Ez olyan lépéseket sürget, mint korábban az Intel-lel a félvezetőgyártásban létesített kormányzati egyezség volt: az államnak most is részesedést kell szerezni a magán űriparban.
Azt a Kelet-indiai Társaságok példáiból nagyon is jól tudjuk, mivé fajulhat, ha egy magánkézben lévő vállalkozás irányít egy egész szektort. A Brit Kelet-indiai Társaság hatalmát végül korlátozták, de csak akkor, amikor az éhínségek, a pénzügyi válságok és a politikai botrányok miatt a brit kormány már nem nézhette tétlenül a működését.
Ekkorra a társaság India egyes részeit már száz éve gyakorlatilag saját igazgatása alatt tartotta. Mivel tudjuk, mi és hogyan történt, képesek vagyunk megakadályozni, hogy ez megismétlődjön a 21. században, az űriparon keresztül A cselekvésre rendelkezésre álló időnk viszont egyre fogy. (National Geographic, Landy-Gyebnár Mónika alapján szerkesztve)
Az emlegetett korábbi posztjaim az Üzleti innováció és üzletfejlesztés blogon
Trendek, megatrendek, előrejelzések, üzletfejlesztési irányok – Űrbányászképzés indul Coloradóban
Az űr a legvégső határ – Az űrverseny korszerű megoldásokat hoz a hétköznapokba is
Pillantás a mélyűrbe – Herius Capital pénze a német startupban
Üzletfejlesztés: itt vannak a közeljövő pénzgyárai – Európa a fasorban: ki nyeri az űrversenyt?
Ezt is érdemes lehet elolvasni űrverseny témában
45 év után újra magyar űrhajós indul a világűrbe (Qubit)
Az Európai Űrügynökség (ESA) – Európa kapuja a világűrbe





