Az LG az AI-otthontól a kisebb európai lakásokig több fronton újított az IFA 2026 kiállításon

Az LG az idei berlini IFA-n nem egyetlen kiemelt termékre építette a bemutatóját. A vállalat inkább azt mutatta meg, hogyan kapcsolta volna össze egyetlen rendszerben a háztartási gépeket, a szórakoztatóelektronikát, az otthonautomatizálást és az energiafelhasználást. Az elképzelés középpontjában az AI állt, de a kiállítás egyik érdekesebb része éppen az volt, hogy a mesterséges intelligencia mellett nagyon is kézzelfogható problémákra – például a szűkebb európai lakóterekre és az energiafogyasztásra – is koncentrált.

Az LG idei IFA-szereplésének fő üzenete az úgynevezett AI Home, vagyis az intelligens, összekapcsolt otthon volt. A koncepció lényege nem egyszerűen az volt, hogy egyre több készülékbe került valamilyen AI-funkció, hanem hogy a különböző eszközök egy közös rendszer részeként működtek.

Ennek technikai hátterében többek között az LG ThinQ ON hub és a ThinQ AI Home platform állt. Ezek feladata az volt, hogy a háztartási készülékeket, a különböző helyiségeket és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat egy rendszerben kezeljék.

Nem különálló okoseszközökben gondolkodott az LG

Az LG standjának látványos nyitánya egy 16×4 méteres kinetikus LED-installáció, az úgynevezett „AI Orchestra” volt. Ebben az LG CLOiD otthoni robot kapta a „karmester” szerepét, miközben a vállalat különböző termékkategóriái – háztartási gépek, televíziók, klímaberendezések és robotikai megoldások – egyetlen rendszer részeként jelentek meg.

A látvány természetesen elsősorban demonstráció volt, nem egy kész, minden háztartásban működő robotizált otthon bemutatása. A mögötte lévő irány azonban jól érthető volt: az LG a jövőben nem feltétlenül önálló okoskészülékekben gondolkodott, hanem olyan rendszerben, amelyben az egyes eszközök információt cseréltek egymással.

A vállalat ezt a „Zero Labor Home” koncepcióval kapcsolta össze. Ennek célja az volt, hogy bizonyos hétköznapi feladatokat – a készülékek vezérlésétől és az energiafelhasználás optimalizálásától a háztartási rutinok kezeléséig – egyre inkább automatizáljon a rendszer.

ThinQ Claw: AI-asszisztens az otthon számára

Az IFA 2026 egyik új szereplője a ThinQ Claw volt, amely a ThinQ ON rendszerébe integrált, szöveges kommunikációra épülő AI-ügynökként jelent meg.

A koncepció itt már túlmutatott az egyszerű hangvezérlésen. A rendszer természetes nyelven megfogalmazott kéréseket próbált értelmezni, és az otthon állapotát, a felhasználói preferenciákat és a napi rutint is figyelembe vehette, amikor műveleteket javasolt.

A különbség a klasszikus okosotthon-parancsokhoz képest az volt, hogy a felhasználónak elvileg nem kellett minden esetben pontos parancsokat megfogalmaznia. A rendszernek a kontextust is értelmeznie kellett.

Ez egyben az AI-otthon egyik legfontosabb gyakorlati kérdését is felvetette: minél több információt használt fel a rendszer a felhasználó szokásairól, annál fontosabbá vált az adatkezelés, a megbízhatóság és az, hogy a felhasználó mennyire tudta kontrollálni az automatizmusokat. Az LG IFA-bemutatója elsősorban a működési lehetőségeket demonstrálta; a mindennapi használhatóságot a konkrét termékek és szolgáltatások tényleges működése dönthette el.

Az AI mellett az európai lakások mérete is fontos szempont volt

Az LG IFA-bemutatójának talán kevésbé látványos, de európai szempontból annál praktikusabb része a Fit & Max termékkoncepció volt.

A kiindulópont egyszerű volt: az európai lakásokban gyakran korlátozott hely állt rendelkezésre, miközben a fogyasztók nem feltétlenül akartak kisebb kapacitású háztartási gépeket.

Az LG ezért olyan készülékeket fejlesztett, amelyeknél a nagyobb belső kapacitást nem feltétlenül kísérte nagyobb külső méret. A Fit & Max korábban elsősorban bizonyos hűtőszekrényeknél jelent meg, az LG pedig az IFA-n már mosógépekre, szárítógépekre és mosogatógépekre is kiterjesztette a koncepciót.

A mosógépeknél a vállalat szerint azonos külső méret mellett nagyobb töltetkapacitást ért el. A konkrét összehasonlítás szerint egyes modelleknél a korábbi, 600 milliméter mélységű készülékhez képest 3 kilogrammal, egy 550 milliméteres modellhez képest pedig 2 kilogrammal nőtt a kapacitás.

Ez az a fajta fejlesztés volt, amely kevésbé látványos, mint egy új AI-asszisztens, de a használat során közvetlenül érzékelhető lehetett. Különösen akkor, ha egy mosógép vagy mosogatógép befért ugyanabba a helyre, miközben több ruhát vagy edényt tudott kezelni.

A Fit & Max mosogatógépek között olyan modellek is szerepeltek, amelyeknél az LG szerint egy teljes mosogatási és szárítási ciklus egy óra alatt lefuthatott. Ez azonban nem minden körülmények között jelentett pontosan 60 percet: az időtartam algoritmus- és programbeállításoktól függött, további opciók használata pedig növelhette a ciklusidőt.

Az energiahatékonyság továbbra is az egyik legfontosabb fejlesztési irány maradt

Az LG másik hangsúlyos területe az energiafelhasználás csökkentése volt.

Az Energy Leadership zónában a vállalat olyan készülékeket mutatott be, amelyeknél az inverteres kompresszorok, illetve a Dual Inverter Heat Pump technológia került előtérbe.

A bemutató egyik konkrét példája egy olyan LG mosógép volt, amelynek az Eco 40–60 programra számított energiahatékonysági indexe 70 százalékkal alacsonyabb volt az Európai Unió A energiaosztályának meghatározott minimális követelményénél.

Fontos különbség, hogy a „70 százalékkal kevesebb” itt nem egyszerűen azt jelentette, hogy a készülék minden mosásnál 70 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyasztott egy A osztályú gépnél. Az LG a szabályozásban használt energiahatékonysági indexhez viszonyította az értéket, és a tényleges fogyasztás függött a töltettől, a programtól és a használati körülményektől.

A fejlesztési irány ettől függetlenül fontos volt. Az energiahatékony technológiák eddig sokszor a prémium készülékek egyik megkülönböztető elemei voltak, az LG pedig azt szerette volna, ha ezek szélesebb termékkínálatban is megjelentek.

Ez Európában különösen releváns volt, hiszen az energiafogyasztás nemcsak környezetvédelmi, hanem közvetlen háztartási költség kérdése is.

Az otthoni energia teljes rendszerként jelent meg

Az energiahatékonyságot az LG nem kizárólag az egyes készülékek fogyasztására korlátozta.

Az IFA-n a Homey által működtetett Home Energy Management System, vagyis HEMS is megjelent. A rendszer azt szemléltette, hogyan lehetett összehangolni az otthon energiatermelését, -tárolását és -felhasználását.

A Homey mögött az Athom állt, amelyet az LG 2024-ben vásárolt fel. A platform azért volt érdekes az LG stratégiájában, mert az energiafelhasználás optimalizálásához nem volt elég önmagában egy hatékony hűtő vagy mosógép. A nagyobb lehetőség abban rejlett, ha a rendszer tudta, mikor termelt az otthon energiát, mennyi állt rendelkezésre, milyen készülékek működtek, és ezek fogyasztását miként lehetett összehangolni.

Az elképzelés különösen akkor lehetett releváns, ha a háztartás napelemet, akkumulátoros energiatárolót vagy dinamikus villamosenergia-tarifát is használt.

Az LG nemcsak otthonokra gondolt

A vállalat a technológiát üzleti környezetben is alkalmazni kívánta. A ThinQ Pro integrált B2B menedzsmentmegoldás a kompatibilis készülékek és klímaberendezések központi vezérlését és felügyeletét tette lehetővé.

Itt az AI-otthon koncepciója már inkább épületmenedzsmentté vált. A cél például az lehetett, hogy egy vállalat vagy üzemeltető egyetlen rendszerből felügyelje a berendezéseket, és ne kellettjen minden egyes készüléket külön kezelnie.

Ez kevésbé látványos része volt az IFA-nak, de üzleti szempontból fontos: ugyanaz az infrastruktúra, amely otthon egy mosógépet és egy klímát kötött össze, megfelelő skálázással kereskedelmi épületekben is használhatóvá válhatott.

A tévék és monitorok továbbra is fontos szerepet kaptak

Bár az LG kommunikációjának egyik fő témája az AI-otthon volt, a szórakoztatóelektronika sem szorult háttérbe.

A Media Entertainment zónában a vállalat egyik fő látványossága az OLED W6 Wallpaper TV volt, amely valódi vezeték nélküli kapcsolaton keresztül működött. A kijelző körül több különböző méretű televízió alkotott egységes médiainstallációt.

A kiállításon a 2026-os OLED evo AI és Micro RGB evo AI modellek is helyet kaptak. Ezekben az LG Alpha 11 harmadik generációs AI processzora dolgozott.

A Micro RGB technológia alapja eltért az OLED-étől: a kijelzőben külön RGB fényforrásokkal igyekeztek nagy színtisztaságot és széles színtartományt elérni. Az LG által hivatkozott TÜV Rheinland-tanúsítás ennek színtisztaságára vonatkozott.

A tévék mellett a gaming is külön figyelmet kapott. Az LG egy olyan UltraGear monitort mutatott be, amely Full HD felbontás mellett 1000 Hz-es képfrissítést kínált. Ez elsősorban a kompetitív játékok nagyon szűk, teljesítményorientált piacát célozta, és nem általános célú otthoni monitorként volt érdemes értelmezni.

A médiás kínálatot a webOS platformra épülő tartalomszolgáltatások, a StanbyME 2 Max életmód-központú bemutatója, valamint egy külön audiótér egészítette ki.

Az LG SIGNATURE-nél az AI már konkrét konyhai funkciókat kapott

A prémium LG SIGNATURE termékeknél az AI nem önálló látványosságként jelent meg, hanem konkrét készülékfunkciókba építve.

A SIGNATURE hűtőszekrény például természetes nyelvű hangutasításokat tudott értelmezni, és az élelmiszerekhez kapcsolódóan megfelelő hűtési módokat ajánlhatott.

A 30 hüvelykes beépíthető sütő ennél tovább ment: belső kamerát és az LG AI Gourmet technológiáját használta az ételek felismerésére, majd ezek alapján sütési módot javasolt.

Ennek a gyakorlati értéke elsősorban akkor derülhetett ki, ha a rendszer a felismerést és a javaslatokat valóban megbízhatóan végezte. Az AI-alapú készülékeknél ugyanis nem önmagában az számított, hogy a gyártó beépített-e egy mesterségesintelligencia-modellt, hanem hogy az eredmény kevesebb beavatkozást és jobb döntéseket jelentett-e a felhasználónak.

Az LG idei IFA-stratégiája inkább rendszer-, mint termékközpontú volt

Az LG 2026-os IFA-bemutatója alapján a vállalat több, egymást erősítő irányt próbált egyetlen stratégiába rendezni.

Az egyik az AI volt: a ThinQ ON, a ThinQ Claw és a CLOiD azt az irányt képviselték, amelyben a háztartási készülékek nem különálló eszközök, hanem egy közös intelligens rendszer részei voltak.

A másik az európai alkalmazkodás volt. A Fit & Max termékeknél nem újabb funkciók hozzáadása, hanem a rendelkezésre álló hely jobb kihasználása állt a középpontban.

A harmadik az energiahatékonyság volt, ahol az inverteres és hőszivattyús technológiák mellett az LG már az egész otthon energiafolyamatait is igyekezett rendszerként kezelni.

A negyedik pedig a prémium szórakoztatóelektronika volt, ahol az OLED, a Micro RGB, a nagy képfrissítésű gaming monitorok és az otthoni audió továbbra is a vállalat portfóliójának fontos részei maradtak.

A közös nevező tehát nem feltétlenül maga az AI volt. Sokkal inkább az, hogy az LG egyre több készüléket és szolgáltatást próbált egyetlen ökoszisztémába szervezni.

Hogy ez mennyire volt valóban hasznos, azt nem a kiállítás látványos installációi döntötték el. A kulcskérdés az volt – és a későbbi termékeknél is az maradt –, hogy a különböző eszközök mennyire megbízhatóan működtek együtt, mennyi beállítást igényeltek, hogyan kezelték a személyes adatokat, és végül valóban kevesebb feladatot hagytak-e a felhasználónak.

Az IFA 2026 alapján mindenesetre az látszott, hogy az LG az AI-ot már nem egy-egy termék különleges funkciójaként kezelte. A vállalat hosszabb távú célja egy olyan rendszer felépítése volt, amelyben a háztartási gépek, az otthoni infrastruktúra, az energiafelhasználás, a szórakoztatóelektronika és – egyelőre részben koncepcióként – a robotika is ugyanannak az otthonnak a részeként működött.

Ez jóval nagyobb vállalás volt annál, mint hogy „AI került a mosógépbe”. És egyben jóval nehezebb is volt megvalósítani.