A párizsi ügyészség hivatalos vizsgálatot indított az Apple ellen annak kapcsán, hogy a Siri hangfelvételei évekkel ezelőtt véletlenül magánbeszélgetéseket is rögzíthettek – és ezeket harmadik félhez továbbíthatták elemzésre.
A Siri-felvételek ügye 2019-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy az Apple egyes hangmintákat külső vállalkozókhoz küldött „minőségellenőrzés” céljából. Most, hat évvel később, a francia hatóságok újra elővették az ügyet. A nyomozást az ország kiberbűnözés elleni szervezete, az OFAC vezeti, miután a Ligue des droits de l’Homme nevű civil jogvédő szervezet februárban panaszt nyújtott be.
Az egész történet kulcsfigurája Thomas Le Bonniec, a bejelentő, aki korábban az ír Globe Technical Services vállalatnál dolgozott, és saját elmondása szerint közvetlenül is találkozott a Siri-hangfelvételekkel. Le Bonniec szerint a rögzített hanganyagok között akadtak bizalmas és magánjellegű beszélgetések is, így például orvosok által említett betegségek, vagy más személyes pillanatok, amelyeket a Siri véletlenül, automatikus aktiválás közben vett fel.
A botrány annak idején azért kavart nagy port, mert az Apple nem tette egyértelművé a felhasználók számára, hogy bizonyos felvételek külső partnerekhez kerülhetnek elemzésre. A cég ugyanakkor már akkor is jelezte, hogy „néhány” Siri-kérdést manuálisan is felülvizsgálnak, de a gyakorlat részleteit nem kommunikálták világosan.
Franciaországban az ügyhöz kapcsolódóan gyűjtőper is indult, miközben az Egyesült Államokban már idén januárban lezárult egy hasonló per, amelyben az Apple 95 millió dolláros egyezséget kötött, nagyjából 20 dollárt fizetve minden Siri-kompatibilis eszköz után. A vállalat azonban hangsúlyozta, a kártérítés nem jelent beismerést, és az iPhone sosem „hallgatott le” senkit, valamint az adatokat sem értékesítették harmadik félnek.
Az Apple álláspontja szerint a felvételeket kizárólag a Siri működésének javítása érdekében használták, és azok anonimizálva kerültek feldolgozásra. Le Bonniec azonban kitart amellett, hogy a vizsgálatnak még mindig fel kell tárnia, pontosan hány felvétel készült 2014 óta, hány felhasználót érinthet az ügy, és hol tárolja az Apple ezeket az adatokat.
A Siri-botrány újra felszínre kerülése jól mutatja, hogy a technológiai óriások adatkezelési gyakorlata továbbra is érzékeny téma. Még évekkel az első leleplezések után is rengeteg kérdés maradt megválaszolatlan arról, hogyan gyűjtik, elemzik és tárolják a személyes adatokat, és vajon meddig hallgat még a digitális asszisztens, ha senki sem szólítja meg.
