Hiába van válságban a mobilpiac, az Apple és a Huawei valahogy megtalálta a titkos receptet.

Komoly viharfelhők gyülekeznek a globális okostelefon-piac felett, a Counterpoint legfrissebb kutatása szerint ugyanis a szektor már a kilencedik egymást követő hete tartó eladási válságát nyögi. A 2026-os év 20. hetében (május 11. és mai napig ható elemzések tükrében) a piac egésze zsinórban 8%-os visszaesést produkált, ám ebből a globális lejtmenetből két márka egészen megdöbbentő módon ki tudott törni.
Az egyik az Apple, amely a csökkenő trendek dacára 10%-os éves növekedést regisztrált, bizonyítva az iPhone-ok rendkívüli piaci ellenálló képességét. A másik, még ennél is nagyobb meglepetés a Huawei, amely elképesztő, 23%-os éves növekedéssel szárnyal. A kínai óriásvállalat lényegében egy saját, védett buborékban mozog.
Mivel az amerikai korlátozások miatt elsősorban a hazai piacára koncentrál – ahol 20%-os részesedéssel holtversenyben első –, sokkal rugalmasabban, gyorsabban és hatalmas tételben képes biztosítani a működéséhez szükséges RAM-ot és egyéb helyi hardverkomponenseket a beszállítóitól.
A mezőny többi szereplője számára viszont korántsem ilyen fényes a helyzet. A Samsung még viszonylag jól tartja magát, ők szinte nullszaldósra mentették a menthetőt egy elhanyagolható, mindössze 1%-os csökkenéssel. Mögöttük azonban a kínai riválisok valósággal szabadesésben vannak.
Az Oppo eladásai 10%-kal, a Xiaomi számai 17%-kal estek vissza, míg a Vivo szenvedte el a legnagyobb csapást a maga 19%-os zuhanásával. Tarun Pathak, a Counterpoint kutatási igazgatója rávilágított, hogy a gyártók kénytelenek átírni a stratégiájukat a fennmaradáshoz. Az év hátralévő részében tartósan magas memóriaárak miatt áremelésekre, a termékbevezetések átütemezésére és agresszív költségoptimalizálásra számíthatunk.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az olcsóbb modelleknél bizonyos funkciók megvágásával, „spórolós” dizájnnal fognak találkozni a vásárlók. De mi áll a globális memóriahiány hátterében? A válasz röviden, a mindent elsöprő AI-láz. A tech-óriások elképesztő összegeket fektetnek a mesterséges intelligencia infrastruktúrájába, ami elszívja a nyersanyagokat és a gyártókapacitást a lakossági szegmens elől.
A Google például nemrégiben jelentett be egy gigantikus, 80 milliárd dolláros beruházási tervet az AI-hálózatának bővítésére, az ehhez szükséges hardvermennyiség pedig az egekbe lökte az árakat. Ezt a tarthatatlan helyzetet nemrég maga Tim Cook, az Apple vezérigazgatója is megerősítette, aki nyilatkozatában elismerte, hogy a beszállítói áremelések miatt az Apple termékek drágulása is elkerülhetetlenné vált, mivel a vállalat már nem tudja egymaga lenyelni a megnövekedett költségeket.
A krízis közepette persze akadnak egészen formabontó ötletek is a hardverhiány enyhítésére. A San Diego-i Egyetem kutatói a Google áldásával egy zseniális kísérletbe fogtak. 20 darab régi Pixel telefon összekapcsolásával építettek egy mini adatközpontot. A „Phone Cluster Computing” névre keresztelt projektet a jövőben 2000 telefonig tervezik felskálázni.
Ez hosszú távon ugyan enyhíthetné a hardvergyártókra nehezedő nyomást az újrahasznosítás révén, de a szakértők szerint ettől a megoldástól a közeljövőben még nem érdemes azonnali megváltást várni a piacon. Elképesztően látványos, ahogy az AI-infrastruktúra (például a Google 80 milliárdos projektje) közvetett módon elkezdi drágítani a zsebünkben lévő hétköznapi tech-eszközöket.




