Egyre nagyobb társadalmi ellenállás övezi az AI-adatközpontok terjedését, miközben a megfelelő hűtési technológiával jelentősen csökkenthető a létesítmények vízfogyasztása. Ugyanaz a számítási kapacitás akár tízszer több vizet is igényelhet attól függően, milyen hűtési rendszert alkalmaznak.

A mesterséges intelligencia működéséhez nemcsak hatalmas számítási kapacitásra és energiára van szükség, hanem hatékony hűtésre is. Ez az adatközpontok energiafelhasználásának mintegy 40 százalékát adhatja, és egyben a vízfogyasztás egyik legfontosabb meghatározója.

A Xylem és a Global Water Intelligence korábbi kutatása szerint ugyanakkora számítási kapacitás vízigénye akár tízszeres különbséget is mutathat a hűtési technológiától függően.

Víz vagy energia?

A léghűtés jellemzően kevesebb vizet, viszont több energiát igényel, míg a vízalapú hűtés energiahatékonyabb lehet, de nagyobb vízfogyasztással jár. Ezért minden adatközpontnál külön kell megtalálni a helyszínhez és a rendelkezésre álló erőforrásokhoz illeszkedő megoldást.

„Nincs egyetlen üdvözítő megoldás – minden adatközpontnál külön kell mérlegelni, hol van a víz- és energiafelhasználás optimuma” – mondja Gampel Tamás, a Xylem értékesítési vezetője.

A kérdés Magyarországon különösen fontos lehet, hiszen a magyar MI-stratégia a számítási kapacitás bővítését célozza, miközben Paks térségében is nagy adatközpont-kampuszt terveznek.

Akár egy város vízfogyasztása is lehet

A Paks mellé tervezett, közel 100 megawattos adatközpont példája jól mutatja a különbséget: a hűtési technológiától függően napi 5500 vagy akár csak 650 köbméter vizet is fogyaszthat.

Ez nagyságrendileg egy 50 ezres, illetve egy körülbelül 6 ezres település lakossági vízhasználatának felel meg.

A vízigényt ezért nem lehet pusztán a számítási teljesítmény alapján megbecsülni. Fontos a hűtési technológia, a vízforrás, a nyári csúcsterhelés és az is, hogyan működik a rendszer aszályos időszakban.

A hatékonyság a szivattyúknál is eldől

A hűtés energiaigényének csökkentésében a szivattyúrendszereknek is fontos szerepük van. A korszerű, frekvenciaváltós szivattyúk a tényleges hőterheléshez igazítják működésüket, így a Xylem szerint akár 40 százalékkal is mérsékelhetik a szivattyúzás energiafelhasználását.

„Aki a tervezés fázisában odafigyel a hűtésre és a vízgazdálkodásra, az nemcsak erőforrást takarít meg, hanem a helyi közösség bizalmát is könnyebben elnyerheti” – hangsúlyozza Gampel Tamás.

Az AI-adatközpontok terjedésével így egyre fontosabb kérdéssé válik, nemcsak az, hogy mennyi számítási kapacitást építünk ki, hanem az is, hogy ehhez mennyi vizet és energiát használunk fel.