Az IVSZ szerint azonnal fel kell készíteni Magyarországot az AI-korszakra: az oktatás átalakítása a legfontosabb feladat.

Hat területen sürget beavatkozást a kormánytól az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége a magyar gazdaság versenyképességének megőrzése érdekében. A szervezet szerint mindenekelőtt az AI-használat országos oktatását kell megteremteni, de a vállalkozások támogatása, a munkaerő digitális képzése és a hazai startupok fejlődésének ösztönzése is elengedhetetlen.
A mesterséges intelligencia már nem a távoli jövő technológiája, hanem a gazdasági növekedés egyik meghatározó motorja. Magyarországnak ezért mielőbb alkalmazkodnia kell az új technológiai környezethez, különben tovább nőhet a lemaradása az európai és a globális versenyben – figyelmeztet az IVSZ. A szervezet Gazdasági fordulat az AI erejével című szakpolitikai javaslatcsomagjában hat olyan területet azonosított, ahol a kormányzati beavatkozást sürgeti.
A javaslatok között azonnal megvalósítható intézkedések, a 2027-es évre szóló feladatok, valamint a 2028–2034-es uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó hosszabb távú fejlesztések is szerepelnek. A szervezet szerint azonban mindezek közül az oktatási rendszer felkészítése a legsürgetőbb, hiszen az AI használatához szükséges tudást már a jelenlegi és a következő generációknak is el kell sajátítaniuk.
Komoly lemaradásban vannak a magyar vállalkozások
Az IVSZ adatai szerint a hazai kis- és középvállalkozások mindössze 10,4 százaléka használ mesterséges intelligenciát, miközben az uniós átlag 20 százalék. A különbség jól mutatja, hogy Magyarországnak nemcsak a technológiai infrastruktúra fejlesztésére, hanem a vállalkozások és a munkavállalók felkészítésére is nagyobb figyelmet kell fordítania.
„A mesterséges intelligencia gazdasági lehetőségeinek kiaknázása csak akkor valósulhat meg, ha a magyar munkavállalók saját szakmájukban magabiztosan, biztonságosan és értékteremtő módon képesek alkalmazni az ezen alapuló új technológiákat” – hangsúlyozta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke.
A szervezet szerint az AI-kompetencia ma már nem kizárólag az informatikai szakemberek számára fontos: a munkaerőpiacon egyre több munkakörben válik alapvető elvárássá a mesterséges intelligencia felelős és hatékony használata. Ennek hiányában tovább mélyülhet a digitális szakadék, és a magyar gazdaság nehezebben tud bekapcsolódni a technológiai fejlődésből fakadó értékteremtésbe.
Nemcsak programozókra, hanem adattudósokra is szükség lesz
A munkaerőpiaci igények is átalakulnak. Néhány évvel ezelőtt még a húszezer fős informatikushiány jelentette az egyik legfontosabb kihívást, az AI-alapú gazdaságban azonban egyre inkább az interdiszciplináris tudással rendelkező szakemberek kerülhetnek előtérbe.
Az IVSZ szerint a hagyományos informatikai tudás mellett különösen nagy szükség lesz adattudományi, mesterségesintelligencia- és kiberbiztonsági szakemberekre. Olyan munkavállalókra, akik nemcsak a technológia működését értik, hanem annak üzleti, társadalmi és biztonsági vonatkozásait is képesek kezelni.
A hazai IKT-szakemberek aránya jelenleg 4,6 százalék, szemben az Európai Unió 5 százalékos átlagával. A szövetség szerint a jövőben nem pusztán a szakemberek számának növelése, hanem a képzettségük átalakítása is meghatározó lesz.
Az iskolákban kell elkezdeni az AI-oktatást
Az IVSZ elsődleges feladatként az oktatási rendszer felkészítését jelölte meg. A szervezet szerint a mesterséges intelligencia használatát nem elegendő opcionális digitális ismeretként kezelni: annak a mindennapi oktatás részévé kell válnia.
A feladat sürgősségét növeli, hogy egy kormányhatározat már 2026. december 31-i határidőt szabott az AI oktatási bevezetéséhez kapcsolódó intézkedésekre.
Évente mintegy százezer fiatal kerül ki a magyar iskolarendszerből, ezért az IVSZ szerint elengedhetetlen, hogy a diákok már tanulmányaik során elsajátítsák a mesterséges intelligencia felelős használatát. Ehhez azonban a pedagógusokat is fel kell készíteni: megfelelő technikai, módszertani és etikai ismeretekre van szükségük.
A szakmai szervezetek bevonásával kidolgozott oktatási anyagoknak gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk a tanároknak. Az IVSZ szerint ezeknek többek között óravázlatokat, adatvédelmi példákat és egyértelmű útmutatást kell tartalmazniuk arról, hogy az egyes AI-eszközök milyen célokra és milyen feltételekkel használhatók az iskolákban.
A hosszabb távú célok között szerepel, hogy 2034-re a 16–74 éves magyar lakosság legalább 80 százaléka rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, az IKT-szakemberek aránya pedig érje el az uniós átlagot.
Adókedvezményekkel ösztönöznék a munkavállalók képzését
Az iskolai oktatás mellett a már aktív munkaerő digitális felkészítését is meg kell oldani. Az IVSZ ezért 2027-re olyan munkáltatói adókedvezmény bevezetését javasolja, amely a dolgozók digitális kompetenciafejlesztő képzéseinek igazolt költségei után lenne igénybe vehető.
A támogatási rendszernek egyszerű feltételekkel kellene működnie, hogy a kisebb vállalkozások számára is elérhető legyen. A képzéseknek pedig nem általános digitális ismeretek átadására, hanem a konkrét munkaköri feladatokhoz kapcsolódó tudás fejlesztésére kellene összpontosítaniuk.
Kiemelt szerepet kapna az adattudatosság, a kiberbiztonság és az AI-eszközök megfelelő alkalmazása, valamint az alacsonyabb digitális felkészültségű munkavállalók felzárkóztatása.
Egyéni AI-tanulási számlát is bevezetnének
A 2028–2034-es uniós költségvetési ciklusra az IVSZ egy hosszabb távon fenntartható képzési rendszer kialakítását javasolja. Ennek egyik központi eleme egy többéves, munkahelyváltás esetén is hordozható egyéni AI-tanulási számla lenne.
A rendszer egy uniós alapú, egységes platformhoz kapcsolódna, amely személyre szabott, gyakorlatorientált tanulási modulokon keresztül segítené a mesterséges intelligencia biztonságos használatának elsajátítását.
A megszerzett tudást a munkáltatók által elismert tanúsítványok igazolnák. A programot mentorálás, folyamatosan frissülő tananyagok, valamint a munkáltatók által biztosított tanulási idő és karrierépítési lehetőségek egészítenék ki.
Hat területen vár azonnali lépéseket az IVSZ
A szakpolitikai javaslatcsomag az oktatás és a munkaerő képzése mellett a gazdaság egészének AI-alapú átalakítását célozza. A szövetség hat beavatkozási területet határozott meg:
A magyar munkaerő felkészítése az AI-korszakra: az alapvető digitális és mesterségesintelligencia-kompetenciák fejlesztése.
Az adatokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés javítása: a vállalkozások számára biztosítani kell az AI-használathoz szükséges technológiai feltételeket.
Az AI elterjesztése a kkv-k körében: támogatni kell, hogy a mesterséges intelligencia a kisebb vállalkozások mindennapi működésének részévé váljon.
A magyar startupok növekedésének ösztönzése: javítani kell a hazai innovatív vállalkozások fejlődési és piacra lépési lehetőségeit.
Az AI alkalmazásának felgyorsítása a kulcságazatokban: ösztönözni kell a technológia gazdasági ágazatokon átívelő bevezetését.
Az állam szerepének erősítése: a közszférának is az innovatív AI-megoldások korai felhasználói közé kell kerülnie.
Az IVSZ szerint Magyarország számára a következő évek egyik meghatározó gazdasági kérdése lesz, hogy képes-e a mesterséges intelligenciát a termelékenység és az innováció szolgálatába állítani. Ehhez azonban nem elegendő a technológia elérhetővé tétele: olyan oktatási, vállalkozásfejlesztési és gazdaságpolitikai környezetre van szükség, amelyben a magyar munkavállalók és cégek valóban ki tudják használni az AI-ban rejlő lehetőségeket.





