A gond az, hogy szuperlatívuszokban beszél mindenki egy technológiáról, amelynek gyakorlati hasznát még sok esetben keresik.
A különféle blockchain technológiák körül mostanában óriási a felhajtás, többek között a Bitcoin és a hozzá hasonló spekulatív kriptovaluták miatt, amelyek ilyen típusú eljárásokat használnak. A leginkább pénzügyi szolgáltatásairól ismert, de például etikus hackelésben is utazó, tehát a technológiai színtéren is aktív Deloitte a közelmúltban egy felmérést végzett a blockhain alapú technológiák elterjedéséről, amelyből kiderült, hogy globálisan egyre gyakoribb a blockchain technológia felhasználása a pénzügyi szektorban, és ennek köszönhetően egyre lendületesebb a többi ágazatra – így az agrár és autóipari termelő vállalatok, a telekommunikáció és távközlés, a kormányzati szektor, ill. élettudományok területén – kifejtett jelentősége is.
Mire jó a blockchain?
Ott jöhet jól, ahol egy üzleti folyamatban a résztvevőktől függetlenül szükséges biztosítani egy közösen elismert nyilvántartást. Ez irányulhat bármilyen értéket képviselő dologra, lehet az akár egy alapanyag, késztermék, ingatlan, élő állat, luxuscikk vagy tanúsítvány. Ugyanakkor fontos szempont, hogy az adott dolog státuszváltozásait egyértelműen vissza lehessen követni, függetlenül a folyamatban résztvevőktől (pl. megmunkálási lépések, csomagolás, minőségellenőrzés, tulajdonosváltás, egészségügyi vizsgálat, árubeérkezés és átvétel, stb.). A jogszerűtlen változtatási kísérletekhez pedig belső szabályrendszer alapján akár pénzügyi, vagy jogi következményeket is hozzá lehet kapcsolni (pl. szállító automatikus kifizetése, kártérítés teljesítése, vagy ingatlannyilvántartási bejegyzés).
Furcsa kettősség
Amikor arról kérdezték a cégvezetőket, hogy mi a véleményük az ilyen technológiákról,akkor a többségük baromi lelkesnek bizonyult. A képben lévő válaszadók 40 százaléka azt nyilatkozta, hogy hajlandó lenne egy rakat pénzt fektetni ilyen megoldásokba. De ezek nem konkrétumok. A valóság az, hogy a felmérések szerint a piaci résztvevők még mindig túlértékeltnek tartják a blockchain technológiákat, mert egyelőre nem látják a gyakorlati hasznukat. Szóval fejben tudják, hogy egy ilyen megoldás elméletben jó hatással lehet a cégük működésére, de azt nem tudják, hogy ez a konkrétumokban hol is jelentkezik, pontosan milyen területeken számszerűleg milyen hatékonyságnövekedést lehet elérni.
Mi a helyzet nálunk
Nem árulunk el nagy titkot, hogy hazánk egyelőre nem számít blockchain nagyhatalomnak. Magyorország e téren (is) a trendkövetők közé tartozik, szóval a piaci szereplők inkább csak óvatosan próbálják másolgatni a már bevált külföldi mintákat. Mindenesetre a Deloitte Magyarország munkatársainak véleménye az, hogy „A blockchain technológia hazai ismertségi és alkalmazási szintje egy kivételes lehetőséget biztosít az innovatív szemléletű vállalatoknak. Az, hogy egy-egy iparági szereplő mennyivel gyorsabban tud reagálni a nemzetközi elvárások és trendek változására, beláthatatlan piaci előnyt jelenthet a versenytársaival szemben” , magyarul aki gyorsan kapcsol, és hamar bevet ilyen eljárásokat, az nagyon-nagyon jól jöhet ki belőle, és csodafegyverrel csaphat oda vetélytársainak.
