A Deloitte tanulmánya szerint igen. Ennek oka a világszerte zajló digitális transzformáció, amely az egészségügyre is jelentős hatással lesz. Bár a hagyományos szereplők nem feltétlenül állnak készen a változtatásra, az új belépők és a fogyasztók által használt technológiák őket is ebbe az irányba terelik majd.
A tanulmány szerint az egészségügyben jelentős változás lesz, hogy az ember fogyasztóként a középpontba fog kerülni és saját adatairól rendelkezhet majd. Emellett az ellátórendszerek összekapcsolása és az adatáramlás lehetővé teszi majd azt, hogy a megelőzés kerüljön előtérbe. Így a változások hatására a hangsúly átkerül majd a személyre szabott egészségügyi kezelésekre és a well-beingre (jóllétre).
A rák és a diabétesz csatlakozhat a gyermekbénuláshoz a legyőzött betegségek listáján.
Az orvostudomány fejlődése és a hatékonyabb megelőzés következményeként 2040-re a rák és a cukorbetegség is felkerülhet a legyőzött betegségek listájára. Bár minden betegség teljes felszámolására nem lesz képes a tudomány, a technológiai fejlődésnek köszönhetően a korábbi azonosításra és a proaktív beavatkozásra meglesz a lehetőség. Ez, valamint a terjedés megértése segít majd abban, hogy hatékonyabban óvjuk az egészségünket.
2040 ugyan nagyon közelinek tűnik, de a felgyorsuló digitális transzformáció hatására teljesen új világ alakul ki húsz éven belül. A szakértők szerint a változás fő mozgatórugói a mesterséges intelligencia és a biztonságos nyílt platformok közötti adatcsere lesznek. A mesterséges intelligencia használata az egészségügyi ágazatban várhatóan gyorsan növekszik majd, 2021-ig 40 százalékos éves ütemben 6,6 milliárd dollárra, a 2014-es mintegy 600 millió dollárról.
Az MI motorok küldhetnek automatikus figyelmeztetést a betegeknek a gyógyszerük bevételéről, de ki tudják szűrni a magas egészségügyi kockázatú embereket is, akik számára már személyre szabott kezelési tervet is összeállíthatnak, az egyénre jellemző tulajdonságokat is figyelembe véve. Ma még komoly korlátot jelent a kezelésekben a földrajzi távolság, amelynek lebontásában is fontos szerepe van a technológiának: az eddig limitált hozzáférés az új eszközök segítségével elérhetővé válik a betegek és specialisták számára is.
Jólét és jóllét
A Deloitte Egészségügyi fogyasztói felmérése szerint 2018-ra a fitnesz és az egészségfejlesztési célok mérésére szolgáló eszközök használata a 2013-as adatokhoz képest évi 17 százalékról 42 százalékra emelkedett. Vagyis egyre inkább megszokottá válnak a technológia nyújtotta lehetőségek, amelyeket ki is tudunk használni.
A jövő a wellnessre és well-beingre (jóllétre) összpontosít majd, az egészség fogalma pedig magába foglalja majd a mentális, szociális, érzelmi, fizikai és spirituális egészséget is. A fogyasztóknak így nem csupán hozzáférésük lesz a saját egészségükkel kapcsolatos, részletes információkhoz, hanem tulajdonosai lesznek egészségügyi adataiknak, és több információ birtokában hozhatnak döntéseket egészségükkel és jóllétükkel kapcsolatban.
Fundamentális változások
A Deloitte tanulmánya szerint a vizsgált szektorokra jellemző, hogy hét évente következnek be fundamentális változások az innováció hatására.
„2019 és 2040 között három innovációs ciklus ér majd véget, melyek mindegyike az előzőre építve írja felül és változtatja meg az addigi folyamatokat. Míg a változások érzékelése lineáris, vagyis a szemlélőnek egyenletes felívelésnek tűnik, a valóságban exponenciális a fejlődés, ahogy a hagyományos szereplők próbálják tartani az új belépők diktálta ütemet. Az egészségügy területén új szolgáltatások vannak kialakulóban, köszönhetően például az olyan cégek megjelenésének, mint az Amazon, a Google vagy az Apple, akik át akarják alakítani a piacot és újraértelmezni az egészségügyet. Várhatóan a Deloitte Technology Fast50 programban is egyre jelentősebb számban vesznek majd részt az egészségügyet átformáló vállalkozások” – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Technology Fast 50 hazai programvezetője.
