Kipróbáltuk a belépő szintű, azaz olcsó Nokia 2.3 okostelefont. Megvizsgáltuk a teljesítményt, a képernyőt, a dizájnt és az akksit is! Kiderül, hogy megéri-e megvenni, meg hogy egyáltalán mire lehet jó.

Zuhanórepülésben

Ma már talán nehéz elhinni, de egykor a Nokia uralta a telefonos iparágat. A finn cég szállította a legmenőbb, leginnovatívabb, legpengébb mobilokat, azonban az okostelefonok térhódítását már nem tudták lekövetni. Jó pár katasztrofálisan sikerült fejlesztési döntés után végül az anyacég megszabadult a telefonos divíziótól. Néhány éven át tartó nyomorúságos hercehurca után végül a névhasználati jogot a HMD Global szerezte meg, azzal az eltökélt szándékkal, hogy rögvest visszavezeti a még mindig pazarul csengő márkát az iparág csúcsára.

Ma már tudjuk, hogy ez nem jött össze. Az elmúlt időszakban nem az elképesztő sikerekről szólnak a hírek, hanem sokkal inkább a folyamatos szerencsétlenkedésről, a félkészen piacra dobott csúcsmodellről, a csúszásokról, elhibázott konstrukciókról. Mindezek mellett pedig sajnos elhomályosult az, hogy azért a cég virított egy-két jól sikerült, kellemesen használható új készüléket is. Mikor a kezünkbe vettük az új, belépő szintű Nokia 2.3 telefont azt reméltük, hogy ez az utóbbi csoportba tartozik, és hogy ezzel végre ráléphet a sikerekhez vezető útra a vállalat.

Remek dizájn

Az indítás nagyon biztató, hogy hiszen a telkó teljesen jól néz ki. A barázdált hátlap rendben van, a vékony kávák és az apró notch is trendi modell benyomását keltik, és a 8,7 millis vastagság is totál vállalható. Az összeépítés minősége kifogástalan, a gombok nem lötyögnek, az illesztések pontosak, a súlya megfelelő (183 gramm), a fogása kényelmes.

Fejhallgató csati van rajta, az viszont már kiverte a biztosítékot, hogy csak egy nyamvadt, micro USB portot pakoltak rá a manapság rohamosan terjedő USB-C helyett. Ez utóbbi ugyanis jóval nagyobb adatátviteli sebességet biztosít, és gyorsabban tölti az akksit. Ilyesmin aztán tök felesleges spórolni! A Nokia 2.3 nem vízálló, a port és az ütéseket sem bírja, de ezen azért nem nagyon lepődtünk meg. Beépített védelemre a legritkább esetben jut pénz és kapacitás ebben az olcsó kategóriában.

Kijelző

A kijelző terén hozza a kötelezőt, hiszen egy HD (720 x 1520 képpont) felbontású, 6,2 hüvelykes, IPS LCD megjelenítőt kapott. Ezzel pedig nem lóg ki a sorból, hiszen a hasonló árú modellek szinte mindegyike ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló képernyővel bír. E téren ezek a modellek, így a Nokia 2.3 is jelentősen elmaradnak az egy-két fokkal drágább rokonaiktól. A viszonylag alacsony felbontás, és pixelsűrűség (271 ppi) miatt a képi világ nem olyan átütő, a ferdée és görbe vonalak nem tökéletesen simák, a finom átmenetek és részletek megjelenítése pedig nem olyan pontos. De azért pixelesedésről szó nincs, ettől még ezt a telefont vidáman lehetne használni.

Az alkalmazott képalkotási technológia miatt a enyhe fátyolosság mindig érzékelhető, a tökéletes feketéről le kell mondani, a valós kontraszt csúcsértéke 1322:1. A betekintési szög elég gyatra, már 140-145 fok környékről érződik, hogy fakulnak, torzulnak a tónusok. A mozgásmegjelenítés terén akadnak hiányosságai, hiszen a látott kép olykor akadozik, az objektumok körül pedig időnként zavaró remegő aura jelenik meg, valamint némi zajosodás is tetten érhető. A frissítési frekvencia 60 Hz, de ennél ebben a ligában egyelőre nem is várhatunk többet. A maximális fényereje 420 nit, ami ahhoz elég, hogy napfényben is látható maradjon a kép, viszont a színek ilyenkor már nagyon halványnak tűnnek.

Gyatra teljesítmény

A Nokia 2.3 igazán gyenge pontja pont a legfontosabb összetevő lenne, a hardver. Az alkalmazott négy magos Mediatek MT6761 Helio A22 (4 db. 2 GHz Cortex-A53 maggal) processzor, a 2 GB RAM-mal, és a bénácska PowerVR GE8320 grafikus chippel ma már egyszerűen röhej kategória. Ez 2020 nyarán egyszerűen kevés, pláne, hogy a közvetlen riválisok, azaz a Redmi 8, vagy a Honor 8S komolyabb vasat kaptak.

A Nokia 2.3 erőtlen, és ez meglátszik a teljesítmény mérésére szolgáló AnTuTu szintetikus tesztprogramon nyújtott produkcióján is. Mindössze 73043 pontot gurított, 15-20 százalékkal elmarad a fent említett ellenfelek eredményeitől. Kellemetlen. Ráadásul a gyengélkedés a való életben, a mindennapi használat során is kőkeményen érezhető. A telefon ugyanis egyszerűen lassú. A szokásosnál többet kell várni az appok és videók elindítására, a weboldalak betöltésére, mindenre. A képalkotás vállalhatatlanul sokáig tart olykor, előfordult, hogy 2-3 másodpercig malmozott egy-egy fotó elkészítése után, ami egyszerűen nevetséges, pláne ilyen kamerák mellett. Emellett néha 10-15 másodperces komolyabb akadásokba, mikrofagyásokba is belefutottunk. Egyszerűen nem ezt várja az ember telefontól 2020-ban! A jobb 3D grafikájú játékok felejtősek, a normális videó vagy képszerkesztés se működik túl jól. Durva melegedést nem tapasztaltunk, de hát ez a minimum azért.

Hang, energia, Android

A beépített mono hangszóró elég borzasztóan muzsikál, a hanghibák nem csak videózás vagy játék, de még telefonálás közben is tetten érhetőek. A mélyekről persze le kell mondani, dinamika nincs, a hangerő mondjuk megfelelő, de ettől függetlenül ez az eszköz zenehallgatásra alkalmatlan. Fül- vagy fejhallgatóval már sokkal jobban teljesít, e téren már egy lényegesen drágább termékkel is gond nélkül felveszi a versenyt.


Egészen korrekt, 4000 mAh kapacitású akkumulátort kapott, és mivel a képernyő, valamint a hardver is viszonylag keveset fogyaszt, így az üzemidő elérheti a 13-15 órát, használattól függően, 50 százalékos fényerő mellett. Azaz egy napot simán ki lehet húzni vele, ami teljesen rendben van. A Nokia 2.3 nem túl meglepő módon a butított, egyszerűsített, de kevésbé erőforrásigényes Android One operációs rendszert használja. Ez tud magyarul, gond nincs vele, de gyakorlatilag semmilyen extrát nem kínál.

Ilyen képet lő világosban

Kamerák

Az 5 megapixeles, f/2.4 rekeszértékű szelfikamera eléggé tragikus minőségű fotók és videók elkészítését teszi lehetővé. A beégés szinte állandóan jelentkezik, a színek nem szépek, és sötétben a zajosodás nagyon markánsan jelentkezik. A hátlapi 13 megapixeles (f/2.2) kamera nappal meglepően jó teljesítményt nyújt fotózásnál, egészen szép képek lőhetőek ugyanis a mobillal. A kevés fényt viszont ezt sem szereti, és a videók is eléggé tragikusak az enyhe akadások miatt.

Vélemény

A Nokia 2.3 egyértelműen alulmúlta a várakozásainkat, amiért elsősorban a gyenge hardver a felelős. A belassulások, kényszerű várakozások miatt a termék olykor a használhatatlanság határát súrolja. A képernyője hozza a belépő szint átlagát, a kamera dettó, a hangszóró elég szörnyű. Az akkumulátor és a dizájn ugyan meglepően jó, de ez ma már kevés az üdvösséghez.

Ár

A Nokia 2.3 ára kártyafüggetlen verzióban jelenleg a magyar áruházakban kábé 40 000 forint. Olcsó tehát, de ezen az áron azért már vannak ennél jobb telkók.

Kinek ajánljuk – Nokia 2.3

– Olcsó, de dizájnos telefont keres
– Fontos a nagy üzemidő

Kinek nem ajánljuk – Nokia 2.3

– Játszana
– Fotózna, videózna
– Sokoldalú mobilban gondolkodik
– Nem szeret várakozni
– Nagy tudású készülékre vágyik
– Zenét hallgatna a telefonján
– Lényeges a jó képminőség

Még több információ a Nokia 2.3 telefonról a termék hivatalos oldalán

Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!