A Samsung, több mint 10.000 felhasználó megkérdezésével kereste a választ arra, hogy a koronavírus-járvány és a karantén hogyan befolyásolta az európaiak életét és mindennapi szokásait.
A Decentralizált életmód: karanténszokásokból új életforma című tanulmány többek között azt vizsgálja, milyen hatással volt a járvány a technológia szerepére, és ez hogyan hatott a munkavégzésre, a felhasználók személyes kapcsolataira, a közösségek életére és az otthoni szokásokra.
Az otthon új szerepkörben
Senkinek sem kell magyaráznunk, hogy a tavalyi (és egyelőre az idei) év a bezárkózásról szólt, amely számos életviteli szokást hozott magával, és az otthonunkhoz való viszonyulás is egészen más szerephez jutott. Ezt szemlélteti például az is, hogy az emberek 41%-a olyan tevékenységeket végez most otthon, amelyeket ezelőtt sosem próbált volna ki.
Az európai válaszadók 39 százaléka ma már sokkal inkább az önkifejezés helyszíneként tekint az otthonára, 37 százalék számára pedig fontosabb a lakása megjelenése, mint a járvány
előtt. Mindez azt mutatja, hogy számos embernél alapjaiban változott meg az otthonukhoz való hozzáállás.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évben sokkal többet tartózkodunk otthon, a megkérdezettek egy része egyáltalán nem unja még a négy fal között levést, sőt, igazán ráhangolódtak az otthonmaradásra. A folytonos otthoni jelenlét ugyanakkor vásárlási szokásainkra is hatással volt: az európaiak harmada (33%) számára fontosabb lett az olyan kiegészítők vagy bútorok megvásárlása, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi vagy mentális jólétükhöz, a válaszadók 37 százaléka szerint pedig fontosabb lett az olyan tárgyak megvásárlása, amelyek kényelmesebbé teszik az otthon töltött időt.
A társasági élet hiánya is egyértelmű változást eredményezett, a designer táskák és kiegészítők helyét felváltotta az új technológiák és otthoni okoseszközök vásárlása. Az olyan személyre szabható termékek is egyre népszerűbbek, mint a vezeték nélküli fülhallgatók vagy okoshangszórók.

Új hobbik a láthatáron
Nem kizárólag az emberek otthonukhoz való viszonya változott meg, hanem az is, ahogyan az idejüket töltik ott. A karantén alatt sok olyan otthoni dolgot próbáltak ki az emberek, amelyek akár hosszú távon is velük maradhatnak: azok közül, akik új tevékenységek gyakorlásába kezdtek a lezárások során, tízből nyolcan (78%) továbbra is szeretnének otthon főzni, 74 százalékuk folytatná az olyan új hobbikat, mint a festés vagy a kertészkedés, kétharmaduk (66%) szeretné tovább korszerűsíteni a lakását és 60 százalék jövő ilyekor is szeretne még online / otthoni edzéseket.
A főzés és az otthoni testmozgás kiemelt helyen szerepel, ami a vásárlási igényeken is meglátszik: míg a következő 12 hónapban az európaiak több mint fele (52%) vásárolna új háztartási készüléket, addig mások egészségügyi vagy fitnesz készülékek vásárlását fontolgatják.

Miért maradnak velünk a videóhívások?
Európa szerte a 25-34 éves korosztály, valamint a szülők csaknem kétharmada (64%) érzi úgy, hogy a technológia megkönnyítette számukra a barátokkal és családjukkal való értékes kapcsolatok fenntartását, majdnem minden harmadik 35 éven aluli (31%) szerint pedig technológia lehetővé tette számára, hogy a járvány alatt is randizzon.
Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a videohívások népszerűsége csak a járvány idejére szólna, és nagyon valószínű, hogy továbbra is az életünk szerves részét fogják képezni. A felmérésből az derült ki, hogy a világjárvány idején videohívást kezdeményező európaiak 50 százaléka a jövőben is szeretné folytatni ezt a szokást, akkor is, ha már az összes lezárást és korlátozást feloldottak.
[sc name=”facebook” ]