Mit jelentenek a fogalmak? Melyik kamera mire jó? Jöjjön a lényeg röviden – fókuszban a mobilfotózás.
Ma már ott tartunk, hogy az olcsóbb telefonokba is sokoldalú képalkotási lehetőségeket biztosító, komplex kamerarendszer kerül. Ha valaki nem mélyedt el a témában, vagy egyszerűen csak nem érdeklik nagyon a technikai részletek, a rengeteg adat, szakkifejezés láttán csak a levegőt kapkodhatja. De mi jövünk, és próbálunk rendet vágni, és érthetően elmondani, hogy mi mit jelent, mire szolgál, és miért fontos.
Kamerák
Nézzük, hogy milyen típusú kamerákkal találkozhatunk egy teló hátulján!
Főkamera: Alaphelyzetben ezt használjuk. Általában ennek a legnagyobb a felbontása, és ez a legjobb az esti fotózáshoz is.
Makró kamera: A makró kamerákat nagyon-nagyon közeli célpontok lefényképezésére szánják. Szóval, ha valaki imádja a bogarakat, vagy a virágok belsejét stb. fotózgatni, akkor érdemes erre is odafigyelnie.
Ultraszéles látószögű kamera: Ennek használatával megnő a kamera által látott tér, azaz „több minden” fér rá egy képre. Ebből fakadóan olyan lesz a hatás, mintha távolabbról fényképeznénk, tehát a témák „kisebbek” lesznek, mint amikor a főkamera dolgozik. Egyes termékeknél előfordulhat enyhe torzítás, halszemoptika hatás a képeken. Az ultraszéles látószög nagyon hasznos lehet városnézésnél, kirándulásnál egyaránt.
Zoomkamera: Olyan kamera, amelyet elláttak optikai zoommal. Ez a képminőség romlása nélkül teszi lehetővé nagyított fotók elkészítését. Ma már vannak 5x, sőt 10x optikai zoommal ellátott telefonok is. Ezek értelemszerűen nagyon hasznosak lehetnek mondjuk városnézés során.
Mélységélesség kamera: Ez egy kiegészítő egység, amelynek feladata, hogy adatokat gyűjtsön a mélységélesség hatású fotókhoz. Ezeknél a kép egyes részei élesek, mások homályosak, ami olyan hatást kelt, mintha egy „rendes” fényképezőgépet használtunk volna.
Felbontás, rekeszérték, zoom, stb.
Jöjjenek a legfontosabb fogalmak, amelyek a kamerák mellett találhatóak!
Felbontás: Megapixelben (MP) adják meg, és elméletileg minél nagyobb, annál jobb. A valóság azonban kicsit más. A legtöbb cég erre veri magát, mikor rá akarják sózni az emberekre a telefonjaikat. Az tény, hogy baromi jól hangzik, hogy egy telefon mondjuk 108 megapixeles kamerával rendelkezik, csakhogy az átlagembernek általában teljesen elegendőek a 10-15 megapixeles fotók is ahhoz, hogy feltöltse azokat a Facebookra vagy megmutogassa a családnak. Elméletileg a nagyobb felbontás egyik előnye, hogy a sok kis pixelből az elektronika képes lehet „szuperpixeleket” összeállítani, ami kevésbé zajos képet eredményez. Ennek az éjszakai fotózás során lehet jelentősége. De hogy őszinték legyünk, manapság egy átlagember igen ritkán kerül abba a helyzetbe, hogy maximálisan ki tudja használni az óriási felbontásban, rengeteg megapixelben rejlő lehetőségeket, szóval a felbontás ne legyen kiemelt szempont egy vásárlási döntés meghozatala során.
Rekeszérték: Azt mutatja meg, hogy mennyi fény kerül a szenzorra. F-értékben adják meg (például így néz ki: f/1.9), és MINÉL KISEBB, ANNÁL JOBB! Azaz minél alacsonyabb ez az érték egy kameránál, annál kevésbé zajos, annál tisztább képeket lő sötétben is. Jelenleg ma az f/1.7 érték remeknek számít, az f/2.0 közepesnek, az f/2.4 pedig már gyatrának.
Optikai zoom: Az egyetlen nagyítási forma, aminek van értelme, hiszen minőségromlás nélkül lehet segítségével ráközelíteni egyes témákra. Értelemszerűen minél nagyobb, annál jobb.
Digitális zoom: Az elektronika fogja, és egyszerűen kivág a látott képből egy részletet. Magyarul szó nincs valódi nagyításról. Emiatt aztán tök mindegy, hogy mekkor a digitális zoom, ezt felesleges használni, mindig csak ront a látott kép minőségén.
Hibrid zoom: Az optikai és a digitális zoomot kombinálja, de mivel a digitális nagyítás magában rosszat tesz a képnek, ezért az is lényegtelen, hogy mekkora a hibrid zoom érték. Ha ezt használjuk, a végeredmény gyatrább lesz. Marketing miatt jó, mert lehet dobálózni hatalmas számokkal.
Manuális fókusz: Egyes telefonon bekapcsolható, hogy a felhasználó maga állíthassa, vagy rögzíthesse a fókuszt. A mindennapok során ezt a funkciót igen ritkán használja az átlagember. A tapasztalataink szerint nem sok mindenkinek van kedve fényképezésnél a beállításokkal szöszölni, a menüben turkálni. A mobilt nem művészkedésre használjuk, hanem hogy gyorsan elfogadható fotót lőhessünk bármikor.
Autófókusz: Az elektronika állítja a fókuszt, azaz a kép élességét. Különféle technológiák ismertek. A lézeres fókusz például nagy távolságra használhatatlan, viszont sötétben nagyon jól működik és gyors. A PDAF (fázisdetektáló) fókusz gyors mozgások esetén nagyon jó, és nagy távolságra is használható, viszont picit lassú, és rossz fényviszonyok mellett gyatrán teljesít. A kontraszt alapú fókusz nagyon jó állóképeknél, és részletgazdag környezetben, viszont kevés fénynél használhatatlan, és mozgásoknál sem az igazi. A legjobb, ha egy telefonba hibrid fókuszt építenek, mert annál kombinálták az egyes eljárások előnyeit, bár ez értelemszerűen extra költséggel jár.
Stabilizátor: Ez egy nagyon hasznos technológia, hiszen képes hatékonyan orvosolni a kézremegésből fakadó képhibákat, anomáliákat. Magyarul kevesebb lesz a bemozdulás, elmosódottság, ami különösen a kevés fénynél, este, „éjszakai mód”-ban készült fotóknál jön piszok jól.
[sc name=”facebook” ]