Egyre több a TCL televízió hazánkban. Mit kell tudni a márkáról? Megéri ilyen készülékben gondolkodni? A TCL tv vásárlás kapcsán felmerülő kérdésekre kerestünk választ.
A közelmúltban több olvasónk is megkeresett különféle kommunikációs csatornákon minket azzal kapcsolatban, hogy mi a véleményünk a TCL tv vásárlásról? Megéri-e ilyen készüléket venni? Egyáltalán milyen márka ez, mennyire megbízható, mit kell tudni róla, milyenek a televízióik. Úgyhogy arra gondoltunk, hogy mindenképp érdemes kicsit körüljárni ezt a témát, különösesn azért, mert a cég gőzerővel kezdett nyomulni mostanában Magyarországon is.
Nehéz kezdet után gőzhenger
A TCL egyike azon feltörekvő kínai konszerneknek, amelyek az utóbbi egy évtizedben bukkantak fel Európában, pedig azért viszonylag komoly múltra tekintenek vissza. A vállalatot 40 évvel ezelőtt alapították, még TTK néven, és a társaság fő profilja akkoriban a kazetta gyártás volt. Nincs mit szépíteni a dolgon, az akkor igen jól futó TDK sikerét akarták meglovagolni a hasonlóan hangzó elnevezéssel, aminek következtében a japán holding ahogy kell, be is perelte őket. Emiatt aztán névváltoztatásra kényszerültek, és így viseli 1985-óta a TCL nevet cég. A sors iróniája, hogy a TCL azóta már régen lehagyta a TDK-t, amely mostanra egy törpének számít az egykor lenézett kínai elektronikai vetélytárs mellett.
A TCL valószínűleg komoly pártfogókra találhatott a kínai állampárt vezetői rétegén belül, hiszen a vállalatot valamiért kiemelték, és a kilencvenes évek végére a hatalmas ország egyik komolyan támogatott elektronikai cégévé vált. Elkezdtek televíziókat, DVD-lejátszókat, telefonokat és egyéb tech cuccokat gyártani, 1999-ben pedig megkezdték a terjeszkedést, hiszen beléptek a vietnámi piacra. A következő fontos mérföldkőhöz 2002-ben érkezett el a holding, amely ebben az évben felvásárolta a Schneider nevű kisebb, szórakoztatóelektronikai termékekkel foglalkozó német céget.
Kudarc és újjáépítés
Mint az utólag kiderült, ez csak a főpróba volt, hiszen egy évvel később óriási szenzációt keltve a vállalat többségi tulajdonrészt szerzett a Thomson szórakoztatóelektronikai divíziójában. Azaz konkrétan megszerezték a Thomson tévés részlegét, amely akkoriban világszinten is a piacvezetők közé tartozott. És ezzel még nem volt vége az őrületnek, hiszen 2005-ben ugyanezt eljátszották a az Alcatel mobiltelefon szekciójával. Azaz gyakorlatilag két év alatt behúzták a francia elektronikai ipar két ékkövét. A cél ezzel az volt, hogy az erős márkanevekre támaszkodva kezdjenek globális terjeszkedésbe, azonban a csodás terv befuccsolt. Kiderült, hogy pusztán a brand nem elég a sikerhez ezekben a rendkívül innovatív szegmensekben. A termékek minősége pedig egyszerűen nem volt megfelelő, nem voltak kellően versenyképesek így a TCL nem tudta megvetni a lábát ezekben a szektorokban globálisan, főleg nem az igen fontos európai és észak-amerikai régiókban.
A cég vezetése viszonylag hamar belátta a kudarcot, és hogy rossz stratégiát követtek. Megnyomták a reboot gombot, és a tévés fronton az alapoktól kezdték meg az építkezést egy vadonatúl koncepciót követve. 2010 környékén elkezdtek kiépíteni saját, brutális kapacitású gyártó üzemeket, illetve egy különbejáratú fejlesztői központot. A cél az volt, hogy ne függjenek senkitől, hogy mindent házon belül tudjanak előállítani, legyen az a hardver, a szoftver, a dizájn, és hogy képesek legyenek új technológiákkal is előállni. Azaz, hoggy a TCL képes legyen a saját lábán megállva, a saját elképzeléseit követve nyomulhasson a televíziós iparágban.
Betonbiztos alapok, szuper eredmények
Persze mondhatja bárki, hogy ezt könnyű mondani, ez szép stratégia, csak hát irtózatos pénz kell hozzá. Viszont az a már említett jó állami kapcsolatoknak köszönhetően rendelkezésre állt. Konkrétan dollármillárdokat tudott költeni a konszern, és ennek meg is lett az eredménye. Tehát ebből is látszik, hogy a cég háttere iszonyatosan stabil. Szó nincs arról, hogy egy apró távol-keleti, gyenge lábakon álló vállalatról lenne szó, sőt épp ellenkezőleg. Talán azt is mondhatjuk, hogy a TCL a kínai állam egyik faltörő kosa, ami lehet, hogy nem hangzik túl kedvesen, de ha jobban belegondolunk anno Dél-Korea is nagyjából ugyanezt csinálta a Samsunggal és az LG-vel: Kőkemény állami támogatásokkal segítettek felfuttatni elektronikai cégeket, amelyek így képesek voltak meghódítani az egész világot.
Hogy ez mennyire életképes ötlet volt, azt tökéletesen bizonyítja, hogy a TCL konszern 2015-re a világ legnagyobb tv gyártóinak egyikévé vált. Joggal vonhatja fel bárki a szemöldökét, hiszen a Földet nem árasztották el a TCL televíziók akkoriban. Ez így is van, csak hát nem saját név alatt forgalmazták ezeket, hanem bérgyártóként, mások számára állítottak elő készülékeket (ugye-ugye milyen jó a gigantikus gyártókapacitás?), amelyekre egyszerűen rányomták a kívánt logót.
A konszern vezetése nem állt meg itt, és célul tűzték ki, hogy a saját brand alatt futó televízióikkal is arassanak. Ehhez viszont nem elég az alsó polcos jelenlét, ehhez szükség van előremutató, friss modellekre, és új technológiákra is.
Progresszív?
Ezek pedig a korábban említett fejlesztő központoknak köszönhetően bizony rendelkezésre is álltak. A TCL jelenleg egy abszolút innovatív cégnek számít a televíziós fronton, ezt minden túlzás nélkül állíthatjuk. Van saját kvantumpontos, QLED panelre épülő tévéjük, ők léptek színre először Mini LED háttérvilágítású készülékekkel két éve (ezek a többieknél csak idén bukkanatak fel), van 8K és kamerás modelljük, valamint rendelkeznek 5G kompatibilis prototípussal is.
Sőt, a cég azt állítja, hogy igen jól haladnak a kvantumpontos OLED technológia fejlesztéséve, amil viszont tényleg a következő szint a kijelző iparágban. Tehát a cég nem csak erős, hanem menő termékekkel is rendelkezik, a jövőképe is elég stabilnak tűnik. Pláne, hogy a közelmúltban még azt is bejelentették, hogy megvásárolják a Samsung kínai LED LCD panel gyárait.
A jelenlegi TCL tévék
Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb részhez, azaz ami a legjobban érdekelheti a magyar vásárlókat. Milyenek is a jelenleg a boltokban megvásárolható TCL televíziók? A tapasztalataink szerint vállalhatatlanul gagyi készülékeik még a belépő szinten sincsenek. A magasabb kategóriás 4K HDR LED LCD és QLED modelljeik pedig abszolút versenyképesnek tűnnek a hasonló ligában mozgó LG, Samsung, Sony vagy Panasonic televíziók mellett.
A készülékekről szerintünk mindent elárul az, hogy a leggyengébb pontjuk a hülye Android TV okostévé rendszer, amely mellett a Google szerencsétlenkedései miatt már elszaladt a világ. Igazán megadurva prémium szintű tévéjük egyelőre még nincs, de a közép-felső és felső kategóriában is vannak abszolút életképes készülékeik. Ez azért korábban nem volt így, de 2021-re tényleg nagyon összeszedte magát a konszern.
Ciki a TCL? Mennyire para ilyen tévét venni?
Ezek után már talán sejteni lehet, hogy szerintünk a TCL abszolút nem ciki márka. A vállalat stratégiája, koncepciója okés, és a termékek is rendben vannak. A vállalat a közelmúltban ráadásul létrehozta a hivatalos magyarországi képviseletét is, ami azt jelenti, hogy az értékesítést, kommunikációt, és ami a legfontosabb, a különféle szervízeléssel kapcsolatos ügyeket is itthon intézik. Nem kell Lengyelországgal vagy pláne Kínával levelezgetni, ha bekrepál a televízió, és a kereskedő csak a vállát vonogatja. Ezzel ráadásul igencsak le is egyszerűsődött a TCL tv vásárlás.
Szóval tömören és röviden a TCL tv vásárlás kapcsán:
- A cég háttere kegyetlenül stabil
- A márka nem ciki
- Nem égő ilyen terméket vinni
- Vannak tök jó televízióik
- Van magyar képviselet.
[sc name=”facebook” ][/sc]
