Hiába a nagy szavak, és a saját váll veregetése, gyorsan kiderült, hogy a ChatGPT messze lekörözi a kínai mesterséges intelligenciát.
Alig néhány hónapja debütált az OpenAI által létrehozott ChatGPT, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy kiderüljön, akár egy új korszak hajnalát is jelentheti. Illetve arra is jó volt, hogy felfedje, Kína messze nem akkor MI hatalom, mint állítja magáról. Nem is olyan régen még az volt a közhiedelem a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, hogy az ázsiai ország a világ élén áll, köszönhetően hatalmas adatbankjainak, nagy beruházásainak és látnoki képességű vezetőinek.
Talán ez volt az a nézőpont, amelyben kelet és nyugat egyet tudott érteni: Kína azért, mert az állam által uralt infoszféra szereti vállon veregetni magát, a nyugati média pedig azért, mert nem tud ellenállni egy jó szalagcímnek. Aztán jött a ChatGPT debütálása, és lerombolta ezt a mítoszt, és egyéb dolgok is kiderültek. Amint arról az Alibaba tulajdonában lévő South China Morning Post beszámolt (fizetős), széles körben elterjedt nézet, hogy a kínai cégek hajlamosak túlzottan rövid távon gondolkodni és túlságosan profitorientáltak. Ráadásul a fejlett chipekhez való korlátozott hozzáférés is hátráltatja őket.
De hozzá kell tenni, hogy ennek ellenére nem vesztegették az időt, hogy saját generatív mesterséges intelligenciát dobjanak piacra. A SenseTime AI cég éppen ezen a héten jelentette meg SenseNova AI modelljét, amely a vállalati felhasználási eseteket célozza meg, míg az Alibaba bemutatta a Tongyi Qianwen-t, amelyet a teljes termékkészletében tervez alkalmazni. Ezekhez csatlakozik a Baidu Ernie Botja, amelyet egy hónappal ezelőtt béta verzióban adtak ki egy olyan szerencsétlenül sikerült bevezetési esemény során, ami után 10 százalékot esett a részvényük árfolyama.
Egy kínai technológiai blogger, aki a Baidu modelljét fél tucat funkcióban tesztelte, arra a következtetésre jutott, hogy mindegyikben jóval elmaradt a ChatGPT 4-től. A Baidu főnöke, Robin Li azt mondta, szerinte a GPT-vel szembeni különbség csak egy-két hónap, bár a legtöbb más vezető és elemző szerint ennél sokkal nagyobb. A másik új fejlemény az internetes szabályozó CAC belépése. Két hónappal ezelőtt megtiltotta a hozzáférést a ChatGPT-hez. Most pedig olyan törvénytervezetet adott ki, amely előírja, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékeknek biztonsági értékelésen kell átesniük, mielőtt forgalomba kerülnek. Ez egy újabb megugrandó akadályt jelent a mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek számára. De a tovagyűrűző hatások még ennél is komolyabbak lehetnek.
A GPT visszaszorítása minőségileg különbözik a Google keresés betiltásától vagy a Nagy Tűzfal működtetésétől. Ezek mind a bemenetek korlátozásáról szólnak, de a generatív mesterséges intelligencia esetében a kimenet minősége nagyban függ a bemenettől. Ez feltehetően azt jelenti, hogy a történelem és a tudományosság lapjai vagy tilosak lesznek, vagy a mesterséges intelligencia modelleknek valahogyan engedélyezni fogják, hogy ezeken képezhessék magukat, de ne hivatkozzanak rájuk. Kína arra számít, hogy a mesterséges intelligenciamodellek a kereskedelem és a technológia területén végzik majd munkájuk nagy részét, és nem kell foglalkozniuk a kínos történelmi eseményekkel.
[sc name=”facebook” ][/sc]
