A csernobili zóna területén építene szélerőműparkot az ukrán kormány.
Némiképp furcsán hangozhat Csernobilt és a környezetvédelmet egy napon említeni, pedig valójában pont erre készül Ukrajna. A német NOTUS Energy cég a közelmúltban megállapodást írt alá Ukrajna Környezetvédelmi és Természeti Erőforrásai Minisztériumával a szélenergia fejlesztésének lehetőségeiről a csernobili övezetben. A találkozón részt vett Annalena Baerbock német külügyminiszter is, aki az orosz invázió óta negyedszer látogatott el az országba.
A tervek szerint a zónában egy 1 GW teljesítményű szélerőművet építenének, amely körülbelül 800 000 háztartást látna el árammal Kijevben, 150 kilométerre Csernobiltól – írja az IFL Science. A környezetvédelmi megfontolások mellett a szélfarm hozzájárulna ahhoz is, hogy az ország önellátóbbá váljon az energiatermelés tekintetében. A Szovjetunió felbomlása után Ukrajna ugyanis erősen függésbe került az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, az orosz-ukrán háború pedig értelemszerűen felborította ezt a kapcsolatot.
Ukrajna már évek óta próbál kitörni az energiafüggőségből, ennek érdekében 2018-ban egy napelemfarmot is felavattak Csernobilban, a négyes blokk felrobbant reaktorához közel, amely mintegy kétezer háztartást lát el energiával.
Az 1986. április 26-án történt csernobili atomerőmű-baleset hatására május 4-ig a Csernobil körüli 30 kilométeres zónából közel 130 ezer embert telepítettek ki. Egyes részeken a sugárzás mértéke a normális szintre csökkent napjainkra, de sok helyen még mindig az egészségügyi határérték felett van, épp ezért komolyan megkérdőjelezhető, hogy mennyire biztonságos huzamosabb ideig a 30 km-es zónában tartózkodni például munka céljából.
