Jó eséllyel nem fog elégni a légkörben a szovjet űrhulladék, és az is valószínű, hogy nem működik a landolóernyő-rendszer.

Marco Langbroek, holland tudós szerint a féltonnás szovjet űreszköz május 10-e körül zuhanhat le, de szerinte nincs ok aggodalomra. A valós esélye annak, hogy valakit valóban eltalál a Kozmosz–482, rendkívül csekély. „A kockázat hasonló, mint egy véletlenszerű meteorit becsapódása, és ilyenből évente több is előfordul. Az életünk során sokkal nagyobb eséllyel csap belénk a villám”, fogalmazott egy interjúban a szakember.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan hova fog csapódni, vagy hogy a légkörben elég-e, mielőtt földet ér. Langbroek azonban blogjában megjegyzi: „Ez egy olyan leszállóegység, amelyet arra terveztek, hogy túlélje a Vénusz légkörén való áthaladást”. Márpedig a Vénusz felszínén az átlaghőmérséklet 464 °C, így van esély arra, hogy túléli a visszatérést is. A leszállás ráadásul irányítatlan lesz, és komoly kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a landolóernyő-rendszer működőképes-e még ennyi idő elteltével.

A Szovjetunió által 1972-ben indított Kozmosz–482 szondát eredetileg arra tervezték, hogy adatokat gyűjtsön a Vénusz felszínéről, ám egy hiba miatt az űreszköz felső fokozatú rakétája nem működött megfelelően, így a szonda Föld körüli pályán rekedt. A szovjet rakéta a kilövés után darabjaira hullott. Néhány része az 1980-as években visszatért a Föld légkörébe, de a megmaradt darabok – köztük ez a féltonnás, körülbelül egy méteres leszállóegység – lassú ereszkedésben vannak.