Több magyar startup és multinacionális vállalat hazai fejlesztőközpontja dolgozik azon, hogy az autonóm közlekedés a mindennapjaink részévé válhasson – ebben kiemelt szerepet játszik az M1-M7 autópálya budaörsi szakasza és a ZalaZONE járműipari tesztpálya.

Az autonóm járművek elterjedése Európában tudatosan lassú, lépésről lépésre haladó folyamat. Ennek oka, hogy a sofőr nélküli közlekedés nem csupán technológiai kérdés: komoly jogi, etikai és közlekedésbiztonsági kihívásokat is felvet. Jelenleg a vezetéstámogató rendszerek hat automatizáltsági szintje közül Európa-szerte elsősorban a második szint engedélyezett, ahol a jármű bizonyos feladatokat önállóan lát el, de a felelősség továbbra is a vezetőé. Egyes országokban – például Németországban – már megjelent a harmadik szint korlátozott alkalmazása is, ahol meghatározott környezetben a vezetési feladatokért már a járműrendszer felel. A teljesen sofőr nélküli, negyedik és ötödik szintű automatizáltság azonban továbbra is kutatás-fejlesztési fázisban van.

Ebben a nemzetközi környezetben különösen jelentős mérföldkő a Magyar Közút és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) együttműködésében megvalósuló fejlesztés. 2025 folyamán az M1–M7 autópálya budaörsi, közel 800 méteres bevezető szakaszát olyan korszerű szenzorokkal látták el, amelyek valós forgalmi környezetben támogatják az autonóm járműrendszerek fejlesztését és tesztelését. A világon is egyedülálló tudású okosautópálya-szakaszhoz egy úgynevezett digitális iker is kapcsolódik: egy nagy pontosságú virtuális modell, amelyben valós időben jelennek meg a közlekedő járművek. A rendszer adatai egyszerre szolgálják a közlekedők biztonságát és a fejlesztők kutatásait.

Bartal Tamás, a Magyar Közút igazgatósági elnöke szerint Magyarország kivételes helyzetben van az autonóm közlekedés fejlesztése terén. Mint fogalmazott, a hazai mérnöki oktatás színvonala lehetővé teszi, hogy már az egyetemisták is olyan megoldásokon dolgozzanak, amelyek hosszú távon akár Európa közlekedési rendszerét is formálhatják. Az M1–M7 bevezető szakasza jól példázza, miként találkozhat kézzelfogható módon az infrastruktúra-fejlesztés és a kutatás-fejlesztés. Hozzátette: a Magyar Közút elkötelezett abban, hogy támogassa azokat a hazai fejlesztéseket, amelyek hozzájárulnak az autonóm rendszerek biztonságos és szélesebb körű alkalmazásához.

A projekt jelentőségét Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének tanszékvezetője is hangsúlyozta. Véleménye szerint az M1–M7 okosautópálya a hazai autonómjármű-kutatások egyik legfontosabb mérföldköve. A budaörsi szakaszon egy olyan komplex rendszer jött létre, amelyben a közúti infrastruktúra, a járművek és a digitális környezet szorosan összekapcsolódik. Ez nem csupán egy tesztút, hanem egy olyan kutatási platform, ahol valós forgalmi helyzetek alapján vizsgálhatók és fejleszthetők az autonóm közlekedéshez szükséges megoldások.

A fejlesztések ráadásul nem állnak meg: az okosautópálya szenzorokkal felszerelt szakasza néhány hónapon belül 1500 méteresre bővül, tovább erősítve Magyarország szerepét az autonóm közlekedési technológiák kutatásában.

Az autonóm rendszerek számára ugyanakkor továbbra is a városi közlekedés jelenti az egyik legnagyobb kihívást. A gyalogosok, kerékpárosok, rolleresek gyakran nehezen kiszámítható módon, akár a KRESZ szabályait figyelmen kívül hagyva jelennek meg a forgalomban. Egy bizonytalan átkelési szituáció vagy egy hirtelen forgalmi változás olyan döntési helyzetet teremt, amelynek kezelése ma még komoly fejlesztési feladat.

Dr. Szalay Zsolt szerint ezekben a komplex, nehezen formalizálható helyzetekben dől el igazán, mennyire képesek az autonóm rendszerek alkalmazkodni a valós közlekedési környezethez. A BME kutatásai éppen arra irányulnak, hogy az ilyen szituációkban is megbízható és biztonságos döntéseket tudjanak hozni a járművek.

Az autonóm járművek mindennapi kihívásainak vizsgálata nemcsak az M1–M7 okosautópályán zajlik. A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya szintén kulcsszerepet tölt be a fejlesztésekben. A nyitott tesztelési környezet lehetővé teszi, hogy a fejlesztők akár szélsőséges közlekedési helyzeteket is biztonságos körülmények között vizsgáljanak. Nem véletlen, hogy a pályán olyan nemzetközi vállalatok is jelen vannak, mint az Ericsson, a Bosch vagy a Knorr-Bremse.

A hazai fejlesztések így nemcsak Magyarország, hanem az európai autonóm közlekedés jövőjének alakításához is érdemben hozzájárulnak.