Egy friss kutatás szerint ha Európa fel akar zárkózni a mesterséges intelligencia versenyben, akkor be kell ruháznia az energiaszektorba. Mert nagy baj lesz.

A villamosenergia-infrastruktúra összehangolt fejlesztése, intelligens energiafelhasználási megoldások bevezetése és az ágazatok közötti együttműködés kulcsszerepet játszhat abban, hogy Európa elkerülje a mesterséges intelligencia (MI) terjedéséből fakadó energiaválságot. Erre hívja fel a figyelmet a Schneider Electric új elemzése, az „AI & Energy in Europe”, amely négy lehetséges forgatókönyvön keresztül mutatja be, hogyan alakulhat az MI energiaigénye a kontinensen a következő évtizedben.

A tanulmány rámutat: az európai országok rendkívül eltérő helyzetből indulnak a mesterséges intelligencia gyorsan növekvő energiaigényének kezelésében. Azok az államok, amelyek már ma is jelentős arányban használnak megújuló energiaforrásokat, és rugalmas villamosenergia-rendszerekkel rendelkeznek, képesek lehetnek az MI térnyerését a kibocsátás jelentős növekedése nélkül kezelni. Ezzel szemben a fosszilis energiahordozóktól erősen függő országok esetében a digitalizáció – még szigorú hatékonysági előírások mellett is – elkerülhetetlenül növeli az emissziót.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által készített elemzés négy forgatókönyvet vázol fel, amelyek különböző szabályozási és fejlesztési irányok mentén vizsgálják az adatközpontok bővülését és az MI várható villamosenergia-igényét. Az eredmények szerint Európa döntései drámai különbségeket eredményezhetnek: szigorúan korlátozó szabályozás mellett az MI energiaigénye 2030-ra mintegy 45 TWh lehet, míg összehangolt, fenntartható fejlesztések esetén 90 TWh-ra nőhet. Kontroll nélküli fejlődés esetén azonban akár 145 TWh-ra is emelkedhet az MI energiafogyasztása, vagy instabil, válságokkal tarkított pályára kerülhet a kontinens.

A tanulmány szerint a fenntartható MI-fejlődéshez három kulcsterületen van szükség európai szintű, összehangolt fellépésre. Az első az elektromos infrastruktúra fejlesztése: olyan hálózatokra és rugalmas kapacitásokra van szükség, amelyek képesek a várható keresletet megelőzve kiszolgálni az MI által generált terhelést. A második a változó körülményekhez igazodó, adaptív szabályozás kialakítása, míg a harmadik a villamosenergia-termelés dekarbonizációjának felgyorsítása.

„Európának egyedülálló lehetősége van arra, hogy vezető szerepet töltsön be a mesterséges intelligencia fenntartható fejlesztésében” – hangsúlyozta Laurent Bataille, a Schneider Electric európai működésért felelős ügyvezető alelnöke. Mint elmondta, jelenleg a globális számítástechnikai infrastruktúra kevesebb mint öt százaléka található Európában, ami nincs összhangban az Európai Unió gazdasági súlyával. „A kutatás egyértelműen megmutatja, hogy az MI teljes potenciálja úgy is kiaknázható, hogy közben teljesítjük a klímavédelmi céljainkat is” – tette hozzá.

Bataille szerint ehhez elengedhetetlen az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, a villamosenergia-hálózathoz való egyszerűbb és gyorsabb csatlakozás biztosítása, valamint a dekarbonizált energiatermelésbe irányuló beruházások növelése. „A villamos energia Európa digitális jövőjének gerince. Ha megfelelően kezeljük, esélyünk van arra, hogy egyszerre hajtsuk végre a digitális és az energetikai átállást” – fogalmazott.

Rémi Paccou, a Schneider Electric fenntarthatósági kutatásokért felelős igazgatója és a tanulmány vezető szerzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az MI energiafelhasználásának alakulása nem előre eldöntött. „Az, hogy merre haladunk, attól függ, milyen döntéseket hozunk most a technológia, a szabályozás és az infrastruktúra területén. A fenntartható MI Európában megvalósítható, de csak tudatos, hosszú távú tervezéssel. Ha elmaradnak az összehangolt lépések, az erre rendelkezésre álló idő gyorsan fogy” – figyelmeztetett.

A tanulmány elkészítésében több neves szakértő is közreműködött, köztük Thomas Le Goff, a Télécom Paris adjunktusa és a CERRE ösztöndíjasa, Fons Wijnhoven, a Twentei Egyetem docense, valamint Somya Joshi, a Stockholm Environment Institute kutatási igazgatója. Munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a kutatás átfogó képet adjon az MI és az energiafelhasználás összefüggéseiről, valamint az Európa előtt álló döntések súlyáról.