A Google TV és a Tizen csatázik az első helyen Európában az okostévé háborúban. De jön fel meglepő szereplő is.
Az okostévék világában ma már nem csupán a képminőség vagy a dizájn számít: legalább ennyire meg
határozó, hogy milyen platform fut a készüléken. Ez határozza meg, milyen alkalmazások érhetők el, milyen funkciók használhatók, és azt is, hogy a gyártók milyen irányba terelik a felhasználói élményt – például a hirdetések vagy az adatgyűjtés felé. Az Omdia friss elemzése szerint az európai televíziós platformpiac most jelentős átalakuláson megy keresztül.
A Google TV még vezet, de már nem növekszik
A Google TV továbbra is a legnagyobb platform Európában, azonban növekedése megtorpant. A rendszer 2022-ben előzte meg a Samsung Tizen platformot, majd 2024-ben érte el csúcspontját, amikor a tévékiszállítások mintegy egyharmadát adta. Az előrejelzések szerint ez az arány 2030-ra akár 25%-ra is csökkenhet.
A visszaesés egyik fő oka, hogy a Google több kulcsfontosságú partnerét is elveszítette. A TP Vision például fokozatosan kivezeti a Google TV-t készülékeiből, és 2026-ra teljesen átáll a Titan OS használatára. Hasonló irányba mozdult el a Hisense Europe is, ami tovább gyengíti a platform európai pozícióját.
A kínai gyártók előretörése
A piac átalakulásának másik kulcstényezője a kínai gyártók erősödése. Az olyan vállalatok, mint a Hisense és a TCL, nemcsak a hardvereladásokban növelik részesedésüket, hanem saját szoftverplatformjaikat is egyre nagyobb mértékben terjesztik.
Ennek következtében a dél-koreai szereplők, például a LG és a Samsung, fokozatosan veszítenek korábbi dominanciájukból. Az Omdia adatai szerint a Vidaa TV – amely a Hisense saját rendszere – már 2026-ban megelőzheti az LG által fejlesztett webOS platformot.
Új kihívók: Titan OS és TiVo OS
Az elemzés két gyorsan növekvő, viszonylag új szereplőt is kiemel. Az egyik a Titan OS, amelyet a Philips tévéiben vezetnek be, a másik pedig a TiVo OS, amely főként az alacsonyabb árkategóriájú készülékekben jelenik meg, például egyes Panasonic modellekben.
Ezek a platformok azt mutatják, hogy a gyártók egyre inkább saját ökoszisztémák kialakítására törekednek, csökkentve ezzel a nagy technológiai cégektől való függőségüket.
Regionális különbségek
Érdekes módon azok a platformok, amelyek Észak-Amerikában dominálnak – mint a Roku OS vagy az Amazon Fire TV – Európában csak marginális szerepet játszanak. Az adatok ráadásul kizárólag az okostévékre vonatkoznak, így a külön megvásárolható eszközök, például a streaming stickek nem szerepelnek bennük. Emiatt például a Google TV és a Fire TV valós jelenléte valamivel erősebb lehet, míg az Apple tvOS egyáltalán nem jelenik meg a statisztikákban.
Bizonytalan jövő 2030-ig
Bár az Omdia 2030-ig készített előrejelzéseket, a piac jövője korántsem egyértelmű. Számos nyitott kérdés maradt, például hogy a TCL milyen stratégiát követ majd, ha nagyobb befolyást szerez a Sony tévés üzletágában, vagy hogy a Skyworth milyen irányba viszi a Panasonic televíziós részlegét.
Az azonban már most látszik, hogy az európai okostévé-piac egyre sokszereplősebbé válik, ahol a platformok közötti verseny legalább olyan fontos, mint maga a hardver.
