A kiméra a görög mitológiában egy tűzokádó szörnyeteg, amelynek oroszlánfeje, kecsketeste és kígyófarka van. A tudományban és a beszédben a szót olyan élőlényekre vagy dolgokra is használják, amelyek két vagy több különböző részből állnak.Olyan egyed, amelynek testében két vagy több különböző genetikai állományú sejtvonal él együtt.

Neandervölgyi gént ültettek egérsejtekbe, váratlan dolog történt utána

Egy neandervölgyi eredetű fehérjeváltozat hatására a laboratóriumban vizsgált egérsejtek a korábbinál erősebben reagáltak a növekedési hormonra. A szóban forgó neandervölgyi gén egyes dél- és kelet-ázsiai populációkban kifejezetten gyakori, hordozói pedig átlagosan izmosabbak lehetnek.

A kísérletek során a kutatók genetikailag úgy módosították az egérsejteket, hogy azok egy jelátviteli fehérje neandervölgyi változatát állítsák elő. Az említett génmódosulatot hordozó sejtek fokozott érzékenységet mutattak a növekedési hormonra, aminek következtében a sejtek száma akár 40 százalékkal is megnövekedett.

A neandervölgyi gén hatása a mai emberekben

Az egérsejtekkel folytatott kísérletezgetés mellett a tudósok több mint egymillió ember adatait is elemezték. Eredményeik alapján a génváltozat hordozói átlagosan mintegy 270 grammal nagyobb izomtömeggel rendelkeznek, mint azok, akikből hiányzik ez a módosulat, emellett kissé magasabbak és nehezebbek is.

Philipp Kanis, a tanulmány első szerzője, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet posztdoktori kutatója kiemelte, hogy a laboratóriumi és a népességszintű megfigyelések tökéletesen alátámasztják egymást. Elmondása szerint meglehetősen ritka, hogy két ennyire eltérő típusú bizonyíték ilyen egyértelműen egybevágjon.

Egy 47 ezer éves genetikai örökség

A neandervölgyi eredetű génváltozatok nagyjából 47 ezer évvel ezelőtt épültek be a Homo sapiens örökítőanyagába. A két emberféle ugyanis Eurázsia bizonyos területein keveredett egymással, miután a modern ember kivándorolt Afrikából. Éppen ezért ezek a genetikai sajátosságok a mai afrikai populációkban jellemzően nem fordulnak elő.

A szóban forgó, jelreceptorként funkcionáló fehérjét kódoló génváltozatot Dél- és Kelet-Ázsia egyes népességeiben az emberek akár 24 százaléka is hordozhatja, míg az európai származásúak körében mindössze 0,5 százalék körüli az előfordulása.

A délkelet-ázsiai populációk genomjában amúgy is jelentősen magasabb a neandervölgyi eredetű gének aránya. Ennek egyik lehetséges oka, hogy a későbbi (nagyjából 10 ezer évvel ezelőtti), Afrikából kiinduló vándorlási hullámok Európában fokozatosan felhígították a neandervölgyi genetikai örökséget.

A vizsgált génmódosulat kiugró gyakoriságához az úgynevezett alapítóhatás is hozzájárulhatott. Ennek lényege, hogy amikor egy ősi népesség létszáma drasztikusan lecsökkent, bizonyos génváltozatok pusztán a véletlen folytán is elterjedtebbé válhattak.

Nem egyetlen gén határozza meg a testalkatot

Hugo Zeberg, a tanulmány vezető szerzője, a svédországi Karolinska Intézet munkatársa figyelemre méltónak nevezte, hogy egy neandervölgyiektől származó genetikai örökség a mai napig képes formálni az emberi testet.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a növekedést és a testalkatot rengeteg gén befolyásolja együttesen.

Tehát önmagában ez az egyetlen változat sem a neandervölgyiek jellegzetes testfelépítésére nem ad teljes magyarázatot, sem pedig egy mai ember általános megjelenését nem határozza meg kizárólagosan.

Erősebbek lehettek a mai embernél

A neandervölgyiek zömöksége biológiájuk számos egyéb jellemzőjében is megmutatkozott. Masszív csontvázuk és harang alakú mellkasuk például nagy erejű, robbanékony mozdulatokat tett lehetővé, ami komoly előnyt jelenthetett a pleisztocén kori ragadozók, például a barlangi oroszlánok vagy barlangi medvék elejtésekor.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kognitív képességeik is felérhettek a modern emberével, így korántsem azok a lomha, nehézkes barlanglakók voltak, akiknek korábban oly gyakran ábrázolták őket.

Ennek ellenére, valamilyen oknál fogva végül mégis a Homo sapiens vált az uralkodó emberfélévé. (Forrás: Origo – a kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Current Biology című tudományos folyóiratban jelent meg, kép: Pexels)

Ludwig Federmeyer ezt olvassa a tudomány szemüvegén keresztül

Ehető chipet fejlesztettek – ez áttörést hozhat az orvostudományban

A világ legértékesebb vállalata lehet Musk cége

SpaceX: indul az űrgyarmatosítás?

Ettől csillog Ludwig szeme

Évezredeken át szexeltek az őseink a neandervölgyiekkel (Telex)

Állat-ember hibridekre kapott zöld utat egy japán kutató (24.hu)

Először sikerült ember-sertés hibrid embriót előállítani (Családinet)