Az AI percek alatt elvégzi a munkát, mégis egyre többet dolgozunk miatta.

Az időmegtakarítás nem feltétlenül jelent több szabadidőt: sokan a felszabaduló kapacitást újabb feladatokra fordítják, és észrevétlenül még jobban túlterhelik magukat.

Egy magyar vállalkozó felesége már szakértői segítséget kért, mert férje hajnal kettőig dolgozott a mesterséges intelligenciával. Az eset jól mutatja az AI egyik különös ellentmondását: miközben a technológia órák helyett percek alatt végez el feladatokat, sokaknál mégsem rövidül a munkanap.

A Boston Consulting Group (BCG) 2025-ös, 7492 munkahelyi AI-felhasználó bevonásával készült kutatása szerint az időt megtakarítók 54 százaléka újabb feladatokra fordítja a felszabaduló kapacitást. A válaszadók 47 százaléka legalább heti hatórányi időnyereségről számolt be, de mindössze 27 százalékuk használta a megspórolt időt munkán kívüli tevékenységekre.

Hasonló jelenséget figyeltek meg a Kaliforniai Egyetem Berkeley-i kutatói is: egy amerikai technológiai vállalat dolgozói az AI használatával gyorsabban és többféle feladaton dolgoztak, miközben a munkavégzésük időtartama is növekedett.

Tóth Tamás, az AI Workshop vezető szakértője szerint a vállalkozóknál különösen erős lehet ez a hatás, hiszen a technológia olyan régi ötletek megvalósítását is lehetővé teszi, amelyekre korábban nem volt elegendő idő vagy pénz.

„Egy hivatalos levéllel korábban akár két és fél órát is eltöltöttünk, most nyolc perc alatt elkészülhet. Csakhogy ilyenkor még finomítunk rajta, továbbfejlesztjük, aztán eszünkbe jut a következő feladat. A nyert időt végül arra használjuk, hogy olyan dolgokba is belefogjunk, amelyekre korábban esélyünk sem volt” – magyarázta.

Három perc alatt készülhet el egy ajánlat

Tóth Tamás saját vállalkozásában olyan AI-rendszert fejlesztett, amely a telefonbeszélgetések alapján rögzíti az ügyfél adatait, összefoglalja a következő lépéseket, és elkészíti az ajánlatot. Így egy beszélgetés után akár három percen belül megszülethet az ügyfél igényeire szabott dokumentum.

A szakértő szerint azonban a gyors siker könnyen túlhajszoltsághoz vezethet. Saját tapasztalata alapján az alkotás öröme miatt az ember folyamatosan újabb fejlesztésekbe kezdhet, miközben a korábbi feladatok lezárása háttérbe szorul.

A BCG 2026-os kutatásában a rendszeres AI-felhasználók 41 százaléka növekvő szellemi terhelésről számolt be, bár 67 százalékuk javuló munkahelyi elégedettséget tapasztalt. A Gallup 2026-os amerikai felmérése szerint az AI-t használó dolgozók 31 százaléka több feladatot vagy felelősséget kapott a technológia miatt.

Tudatosan kell határt szabni

Tóth Tamás ezért saját munkájában is szigorúbb projektkezelést vezetett be. Naponta ellenőrzi a folyamatban lévő feladatokat, a többnapos munkákat külön projektbe szervezi, AI-asszisztenseit pedig arra utasította, hogy tizenkét aktív ötletnél ne engedjenek többet elindítani.

A szakértő szerint az új fejlesztéseknél azt is mérlegelni kell, milyen tényleges üzleti eredményt hoznak, hiszen egy látványos prototípus még nem jelent automatikusan bevételt vagy megtakarítást.

Magyarországon az AI elterjedése is kihívást jelent: az Eurostat 2025-ös adatai szerint a legalább tíz főt foglalkoztató hazai vállalkozások 10,4 százaléka használt mesterségesintelligencia-technológiát, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal.

A technológia tehát egyre több feladatot végez el helyettünk, de attól még nem biztos, hogy több időnk marad. A valódi kihívás az, hogy megtanuljuk, mikor érdemes kihasználni az új lehetőségeket, és mikor kell egyszerűen befejezni a munkát.