Évtizedeken át a Google által ajánlott „kék linkek”-re támaszkodtunk, de a mesterséges intelligencia alapú keresési hivatkozások viharos sebességgel terjednek.

Az Adobe friss kutatása szerint az MiI-alapú keresés jelentős forgalmi csatornává vált a kiskereskedőknél, és ez elég rossz hír a Google számára. A vállalat több mint 1 billió látogatást elemzett amerikai kiskereskedelmi weboldalakon saját analitikai platformján keresztül, valamint egy 5 000 fős reprezentatív felmérést is készített az MI keresési szokásokról. A jelentés szerint 2024 ünnepi szezonjában az MI keresési hivatkozások 1300 százalékkal növekedtek 2023-hoz képest, míg a Cyber Monday alatt 1950%-os ugrást mértek. Bár ezek drámai növekedések, részben várhatóak is voltak, hiszen az MI keresés még gyerekcipőben járt egy évvel ezelőtt.

Ami igazán érdekes, az a felhasználói aktivitás:

• Azok a felhasználók, akiket MI keresés irányít egy weboldalra, átlagosan 8%-kal tovább maradnak ott,
• 12%-kal több oldalt néznek meg,
• 23%-kal kisebb eséllyel hagyják el az oldalt azonnal (vagyis csökken a „visszafordulási arány”).

Ez arra utalhat, hogy az AI-alapú keresőeszközök relevánsabb találatokhoz irányítják a felhasználókat, mint a hagyományos keresők, például a Google vagy a Bing.

MI keresés: korai hibák és viták

A generatív MI keresési eszközök bevezetése azonban nem volt zökkenőmentes. Amikor a Google közel egy éve elindította az AI Overviews funkciót (korábban Search Generative Experience, SGE néven), gyorsan problémákba ütközött. A rendszer például azt tanácsolta a felhasználóknak, hogy ragasztót tegyenek a pizzára, hogy a sajt jobban tapadjon, vagy hogy minden nap egyenek egy kis követ. Ezek nyilvánvalóan hibás és bizarr ajánlások voltak. Egy másik esetben az MI azt állította, hogy Barack Obama volt az első muszlim elnök.

A Perplexity nevű MI kereső startup szintén viták kereszttüzébe került. A 9 milliárd dollárra értékelt cég MI-alapú keresést kínál chatboton keresztül, amely beépített reklámokat is tartalmaz. Tavaly júniusban egy Forbes szerkesztő azzal vádolta a Perplexity-t, hogy lényegében plagizálta újságírói csapatának cikkeit, mivel az MI automatikusan generált egy teljes weboldalt egy adott témáról. A startup vezérigazgatója, Aravind Srinivas elismerte, hogy a rendszer „még nem tökéletes”, és idővel fejlődni fog. Azonban a Forbes perrel fenyegetőzött, míg a News Corp már perli is a vállalatot szerzői jogsértés miatt.

A Google és a Perplexity hibáiból tanulva az OpenAI óvatosabb megközelítést választott, amikor tavaly bevezette saját MI keresési funkcióját a ChatGPT-n belül. Az OpenAI számos médiapartnerséget kötött, hogy elkerülje a szerzői jogi problémákat, és hangsúlyozta, hogy a kiadók ellenőrizhetik, hogyan jelennek meg tartalmaik a ChatGPT-ben.

A reklámmentesség lehet az MI-keresés vonzereje

Az MI-alapú keresés egyelőre stabilnak tűnik, és a felhasználók kezdik saját igényeikhez alakítani. Az Adobe felmérése szerint:

• 39% használ MI keresést online vásárláshoz,
• 55% kutatásra,
• 47% termékajánlások keresésére.

Ezek az adatok azonnal felkeltették a hirdetők érdeklődését. A Google és a Perplexity már beépítette a reklámokat MI keresési eredményeikbe, míg az OpenAI (egyelőre) nem. Az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman szerint az „MI és reklám kombinációja egyedülállóan zavaró” lehet, ezért csak végső esetben vezetnék be a hirdetéseket a ChatGPT-ben. Bár az OpenAI számára óriási bevételi forrást jelenthetne a reklám, ez nem feltétlenül az az irány, amit a fogyasztók akarnak.