Ma már természetes, hogy szinte minden járműben van érintőkijelző, de 1986-ban a Buick egyik modelljében még világújdonságnak számított.
Napjainkban már nem kérdés, hogy a legtöbb autóban van valamilyen érintőképernyő, de néhány évtizeddel ezelőtt még nem így volt. Például 1986-ban, amikor a GM úgy gondolta, ez az újítás tudja őt a trónon tartani. A ’86-os Buick Riviera alapfelszereltségként rendelkezett érintőképernyős grafikus vezérlőközponttal (GCC). Ez valójában egy CRT képernyő volt, amelyet egy láthatatlan, átlátszó vezetékeket használó, mylar kapcsolópanel borított. Erre a funkciók sor-és oszlopkódolással kerültek rá, így a sofőr már bátran nyomogathatta, és élvezhette az akkori csúcstechnológiát.
A modern LCD / LED képernyők azonnal bekapcsolnak, míg a CRT-nek általában néhány másodpercig tart a bemelegedés, mielőtt a kijelző bármit is mutatna. Ennek a problémának a kiküszöbölésére a mérnökök a GCC áramkörét közvetlenül a sofőr ajtajának kilincséhez vezetékelték. Tehát amikor a gépjárművezető hozzáér, illetve az ajtó kinyílik, a kijelző bekapcsol, és a Riviera logóját mutatja. Ha azonban a képernyőt 30 másodpercen belül nem érintik meg, automatikusan kikapcsol. Amikor a vezető bekapcsolja a gyújtást, a kijelző aktiválja a kezdőlapot, amely tartalmazza az automatikus klímaberendezést, az AM/FM rádiót opcionális grafikus equalizerrel, az útvonal-számításokat, a műszereket és a járműdiagnosztikai információkat. Ami érdekes volt ebben a témában, hogy a gyártó a Buick Rivierában mutatta be ezt az újdonságot, ami egyébként nem nevezhető csúcsmodellnek.
[sc name=”facebook” ][/sc]
