A címben említett mondást vélhetőleg az a 118 ország is ismeri, amelyik a klímavédelem jegyében a dubaji csúcson megígérte, hogy az évtized végére megháromszorozza megújuló energiakapacitását.
Az ígéret a COP28 szombati ülésén tett számos olyan bejelentés között szerepelt, amelyek célja az energiaágazat – amely az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának mintegy háromnegyedét okozza – szén-dioxid-mentessé tétele volt, többek között az atomenergia bővítése, a metánkibocsátás csökkentése és a szénenergia magánfinanszírozásának megszüntetése. A klímavédelem témáját boncolgató rendezvényen az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek vezetésével tett ígéret szerint a megújuló energia megháromszorozása segítene abban, hogy legkésőbb 2050-ig kivonják a szén-dioxid-kibocsátó fosszilis tüzelőanyagokat a világ energiarendszeréből.
Kína és India jelezte, hogy támogatja a megújuló energia 2030-ig történő megháromszorozását, de egyikük sem támogatta a szombaton tett átfogó ígéretet, amely a tiszta energia növelését a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésével párosítja. A támogatók, köztük az EU és az Egyesült Arab Emírségek, azt szeretnék, ha a megújuló energiára vonatkozó ígéret bekerülne az ENSZ éghajlat-változási csúcstalálkozó végleges határozatába, hogy globális céllá váljon. Ehhez konszenzusra lenne szükség a jelenlévő közel 200 ország között.
Az ígéret, amelynek tervezetéről először a Reuters számolt be a múlt hónapban, „a szénenergiával való folyamatos energiafelhasználás fokozatos leállítását” és az új széntüzelésű erőművek finanszírozásának megszüntetését is szorgalmazza. Emellett célul tűzték ki, hogy 2030-ra megduplázzák az energiahatékonyság globális arányát.Az éghajlatváltozásra érzékeny országok ragaszkodtak ahhoz, hogy a célokat a COP28 konferencián az országok közötti megállapodással párosítsák, amely a világ fosszilis tüzelőanyag-felhasználásának fokozatos megszüntetéséről szól.
Bár a megújuló energiaforrások, mint a klímavédelem egyik alappillére, évek óta világszerte egyre nagyobb teret hódítanak, a növekvő költségek, a munkaerőhiány és az ellátási lánc problémái miatt az elmúlt hónapokban a projektek késedelmet szenvedtek és törlésre kerültek, ami olyan fejlesztőknek, mint az Orsted és a BP , több milliárd dolláros értékvesztésbe került. A 2030-ra kitűzött 10 000 gigawattos globális megújulóenergia-beruházás eléréséhez a kormányoknak és a pénzintézeteknek is növelniük kell a beruházásokat, és kezelniük kell a magas tőkeköltségeket, amelyek a fejlődő országokban a megújulóenergia-projekteket akadályozzák.
Franciaország közölte, hogy a klímavédelem miatt a nemzetek egy csoportját arra fogja felkérni, hogy az OECD mérje fel az új szénerőművekbe való befektetéssel járó éghajlati és pénzügyi kockázatokat, hogy a magánfinanszírozókat visszatartsa a projektek támogatásától. A szénfelhasználók közül Koszovó és a Dominikai Köztársaság is megállapodott abban, hogy terveket dolgoznak ki a szénenergiát használó energiájuk fokozatos megszüntetésére. Közben közel 50 olaj- és gázipari vállalat, köztük az Exxon Mobil is aláírta az olaj- és gázipari szén-dioxid-mentesítési chartát, amely a COP elnöke, Szultán al-Dzsaber a kezdeményezésére a klímavédelem érdekében 2050-ig csökkenteni kívánja a működési kibocsátást.
