Nem bíznak abban abban, hogy az állam jóra fogja használni az AI-t. Igazuk van?

A mesterséges intelligencia (AI) térnyerése világszerte új kihívások és lehetőségek elé állítja a társadalmakat. Az Ipsos legfrissebb, AI Monitor 2025 című nemzetközi kutatása alapján a magyar lakosság technológiai tudatosság tekintetében kiemelkedő, ugyanakkor számos területen – különösen a szabályozásban és gazdasági hatásokban – bizalmatlanabb, mint a globális átlag.

Magabiztos technológiai alapismeretek

A magyar válaszadók 75%-a szerint jól érti, mi az a mesterséges intelligencia – ez az arány meghaladja a nemzetközi (67%) és a regionális – például lengyel – átlagot is. Ugyanakkor érdekes ellentmondás, hogy miközben a fogalommal sokan tisztában vannak, 45%-uk nem tudta megmondani, mely szolgáltatások használnak AI-t. Ez a tájékozottsági szint olyan országokéval esik egybe, mint Hollandia, Németország vagy az Egyesült Királyság.

Több előny, mint hátrány – de nő az aggodalom

A magyarok kétharmada (64%) úgy véli, az AI több előnnyel jár, mint kockázattal – ez meghaladja az európai átlagot. Ugyanakkor a technológia fejlődése iránti izgatottság visszaesett: míg tavaly még többen tekintettek lelkesedéssel a változásokra, idén már „csak” 44% érez pozitív várakozást. Ezzel párhuzamosan az aggodalmak is nőnek: a válaszadók 53%-a fejezett ki valamilyen fokú félelmet a mesterséges intelligencia elterjedésével kapcsolatban.

Az adatkezeléssel kapcsolatos bizalom még mindig magas – de csökkenő

A magyar válaszadók 55%-a bízik abban, hogy az AI-t alkalmazó cégek felelősen bánnak a személyes adatokkal – ez az arány a legmagasabb Európában. Bár továbbra is pozitív képet mutat, ez az érték enyhe visszaesést jelez az előző évekhez képest, és arra utal, hogy a bizalom törékeny lehet a jövőben.

Erős kételyek az állami szabályozással kapcsolatban

A kutatás egyik legkritikusabb eredménye, hogy a magyarok rendkívül bizalmatlanok az állami szabályozás képességeiben: mindössze 33% hisz abban, hogy a kormány felelősségteljesen képes irányítani az AI fejlődését. Ezzel Magyarország a 30 országos lista harmadik legpesszimistább helyére került, csak Japán és az USA szerepelt rosszabbul. Ráadásul 59% kifejezetten nem bízik az állami szerepvállalásban – ez a legmagasabb érték a mezőnyben.

Munkahelyi változások: készültség van, pánik nincs

A válaszadók kétharmada számít arra, hogy az AI jelentős átalakulásokat hoz a munkavégzésben az elkövetkező öt évben, de csak kevesen – mindössze 29% – tartanak a munkahelyük elvesztésétől. Ez az arány összhangban van a nyugat-európai országokban mért szintekkel, és azt mutatja, hogy a hazai lakosság inkább alkalmazkodni igyekszik, semmint fenyegetésként tekint az AI-ra.

A gazdasági hatások megítélése pesszimista

A mesterséges intelligencia gazdaságra gyakorolt hatását a magyar lakosság viszonylag borúsan ítéli meg. Csupán 23% gondolja úgy, hogy az AI javítani fog az ország gazdasági helyzetén, míg 28% szerint inkább ront rajta. Ez a pesszimizmus még erőteljesebb, ha figyelembe vesszük, hogy tavaly 30%-nyian látták pozitívan a gazdasági kilátásokat az AI révén. A csökkenő bizalom az AI makroszintű előnyeiben megfontolt, de óvatos hozzáállásra utal.

Egészségügy: mérsékelt optimizmus

Bár világszinten sokan remélik, hogy a mesterséges intelligencia javítja majd az egészségügyi ellátást, a magyar válaszadók körében ez az optimizmus kevésbé jellemző. Míg globálisan 38% véli úgy, hogy az AI pozitív hatással lesz az egészségére, hazánkban csak a válaszadók negyede látja így a jövőt.

Banki megoldásokban már itt van a jövő

A K&H digitalizációs vezetője, Vadócz Zsolt szerint a magyar ügyfelek egyre tudatosabban keresik az AI-alapú megoldásokat a pénzügyi szolgáltatásokban. „A mesterséges intelligencia nemcsak kényelmesebbé, de személyre szabottabbá is teszi a bankolást. A K&H-nál például a digitális pénzügyi asszisztens, Kate, már most is komplex élethelyzetekre kínál gyors megoldásokat – a hitelfelvételtől kezdve az utazások megszervezéséig.”