A „GhostMap” névre keresztelt sérülékenység lényege, hogy egyetlen rosszindulatúan módosított alkalmazás telepítésével végtelen összeomlási ciklusba (boot loop) kényszeríthető bármelyik androidos okostelefon.

A kiberbiztonsági szakértők munkája még augusztusban kezdődött, amikor egy banki vírus tesztelése során a Bitdefender elemző emulátorai váratlanul összeomlottak és elakadtak az újraindítási ciklusban. A részletes vizsgálat feltárta, hogy a problémát nem közvetlenül a kártékony kód okozta, hanem magában az Android operációs rendszerben rejlő, évek óta jelen lévő hiányosság. Az Android a 10-es verziótól kezdve a legújabb rendszerekig nem tudja megfelelően kezelni a telepítőcsomagokban (APK) található speciálisan hibás ZIP-tömörítési adatokat.

A rendszer a fájl beolvasásakor azonnal lefagy, újraindul, majd az újraindulás után automatikusan újra beolvassa a hibás fájlt, és a folyamat a végtelenségig ismétlődik. A sérülékenység legijesztőbb tulajdonsága, hogy kihasználásához nincs szükség különleges engedélyekre vagy végrehajtható kódra. A hackernek csupán annyit kell tennie, hogy a hibás tömörítési szerkezetet beépíti egy teljesen ártatlannak tűnő alkalmazásba.

Amint a felhasználó letölti és telepíti a szoftvert, az Android belső rendszerszolgáltatása (system_server) a háttérben azonnal elkezdi feldolgozni a fájlt, és a képernyő a másodperc törtrésze alatt sötétbe borul. A telefon végtelen ciklusban próbál felállni, miközben semmilyen hibaüzenet nem jelzi a kijelzőn, hogy melyik alkalmazás felelős a fagyásért.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a végtelen összeomlási ciklusból a hagyományos újraindítás vagy a csökkentett mód (Safe Mode) sem jelent kiutat, mivel az Android a hibás fájlt még a védelmi funkciók betöltése előtt beolvassa. A pórul járt felhasználók számára a telefon helyreállítására jelenleg egyetlen biztos módszer létezik: a teljes gyári adatvisszaállítás (Factory Reset), ami viszont a készüléken tárolott összes személyes adat végleges törlésével jár.

A Bitdefender két alkalommal is hivatalosan jelentette a hibát a Google biztonsági csapatának, ám a technológiai óriás mindkétszer elutasította a soron kívüli javítást. A Google indoklása szerint a rés „nem reprodukálható” volt, illetve az ügy kívül esik a havonta kiadott biztonsági frissítések keretein.

Mivel a kiberbiztonsági cég most nyilvánosságra hozta a kutatás részleteit, a sérülékenység híre a bűnözők körében is elterjedt. A szakértők szerint a lakossági figyelem és a nyilvánosság ereje remélhetőleg rákényszeríti a Google fejlesztőit a javítás mielőbbi kiadására, addig viszont fokozottan ügyelni kell arra, hogy kizárólag ellenőrzött forrásból telepítsünk alkalmazásokat.