Több mint háromszor annyi ideig repül a hidrogénmeghajtású drón, mint az akkumulátoros – bizonyították a HUN-REN SZTAKI kutatói.
Látványos kísérlettel igazolták a HUN-REN SZTAKI kutatói, hogy a hidrogén-üzemanyagcellás meghajtás jelentősen növelheti a drónok repülési idejét. Az azonos típusú, párhuzamosan reptetett hexakopterek közül az akkumulátoros változat 21 perc után szállt le, miközben a hidrogénmeghajtású eszköz még 1 óra 10 percig a levegőben maradt. Mindezt úgy, hogy utóbbi közel 59 százalékkal nehezebb volt.
Jelentős különbség a levegőben töltött időben
- október 14-én hajtottak végre repülési időtartam-tesztet a HUN-REN SZTAKI kutatói a „Hidrogén Meghajtású, Kooperatív Vezető Nélküli Távérzékelési Eszközök és Kapcsolódó Adatfeldolgozó Keretrendszer Kutatása” című, TKP21-NVA azonosítójú kutatási projekt keretében.
A kísérlet célja az volt, hogy gyakorlati körülmények között is igazolják a hidrogén-üzemanyagcellás drónok egyik legfontosabb előnyét: a hagyományos akkumulátoros rendszerekhez képest akár három-négyszer hosszabb repülési időt.
A kutatók két azonos típusú és kialakítású, Gryphon hexakoptert reptettek párhuzamosan. Az egyik hagyományos akkumulátoros meghajtást kapott, a másikba pedig hidrogén-üzemanyagcellás rendszert építettek.
Közel 60 százalékkal nehezebb volt a hidrogénes drón
Az akkumulátoros változatot két darab, egyenként hatcellás, 22,2 voltos, 22 000 mAh kapacitású Li-Po akkumulátor táplálta. A konfiguráció teljes tömege 11,4 kilogramm volt.
A másik hexakopterbe az IE-Soar 2,4 kW teljesítményű üzemanyagcellás rendszerét szerelték be. A hidrogént egy 5 literes tartályban, 300 bar nyomáson tárolták.
A hidrogénes rendszer mellett két kisebb akkumulátort is elhelyeztek. Ezek biztosítják a rendszer indítását, illetve szükség esetén a vészleszálláshoz szükséges energiát. A kutatók tájékoztatása szerint a többéves üzemeltetés során eddig nem volt szükség erre a biztonsági megoldásra.
A két konfiguráció tömege között jelentős különbség volt: míg az akkumulátoros drón 11,4 kilogrammot nyomott, addig a hidrogénmeghajtású változat tömege elérte a 18,1 kilogrammot. Ez közel 59 százalékos többletet jelentett a hidrogénes rendszer számára.
A nagyobb tömeg ellenére azonban éppen ez a drón bizonyult lényegesen kitartóbbnak.
21 perc helyett 70 perc repülés
A párhuzamos repülési teszt során az akkumulátoros hexakopter körülbelül 21 perc után kényszerült leszállni, miközben a hidrogén-üzemanyagcellás változat még folytatta a repülést.
A kutatók végül 1 óra 10 perc után szállították le a hidrogénmeghajtású drónt.
Az eredmény különösen figyelemre méltó, hiszen a hidrogénes konfiguráció közel 59 százalékkal nagyobb tömegű volt, mégis több mint háromszor annyi ideig maradt a levegőben.
A teszt ezzel gyakorlati körülmények között is alátámasztotta a hidrogén-üzemanyagcellás meghajtás egyik legfontosabb előnyét: a jelentősen megnövelhető repülési időt.
Új lehetőségek a dróntechnológiában
A hosszabb repülési idő különösen fontos lehet az olyan ipari és kutatási feladatoknál, amelyek során a drónoknak nagy területeket kell felmérniük, hosszabb ideig kell adatokat gyűjteniük, vagy nehezen megközelíthető helyszíneken kell dolgozniuk.
A hidrogén-üzemanyagcellás technológia ezért a jövőben fontos alternatívát jelenthet a hagyományos akkumulátoros drónok mellett, különösen ott, ahol a hosszú üzemidő elsődleges szempont.
A HUN-REN SZTAKI kutatói a teljes kísérletet videóra rögzítették, így az érdeklődők maguk is megtekinthetik a két drón párhuzamos repülését és az üzemidők közötti különbséget.
A kísérletről készült videó itt tekinthető meg:
https://www.youtube.com/watch?v=-uopE8kXlmQ
A felvétel végső, gyorsításokat tartalmazó változata mindössze hétperces. A kutatók tájékoztatása szerint a kevésbé érdekes szakaszokat felgyorsították, a hangsávot pedig a kötetlen kutatói beszélgetések elfedése érdekében módosították. A képi anyagon kizárólag gyorsításokat alkalmaztak, mesterséges intelligenciával generált vagy módosított képi hatásokat nem használtak.
